„A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.
Az oktatási miniszter szerint az új Nemzeti Alaptanterv nem attól lesz nemzeti, hogy ráírják, hanem alaposan előkészítés és kipróbálás után fogják élesíteni.
Átfogó szövegértés-fejlesztési programot indítunk. Ebben kiemelt figyelmet fordítunk a nehézségek korai felismerésére és a célzott segítségre. Az iskoláknak olyan módszertani támogatást és szakmai mozgásteret adunk, amellyel saját tanulóik szükségleteihez igazíthatják a fejlesztést
– jegyezte meg a Lannert, majd hozzátette, hogy az oktatási stratégiáról, az új NAT-ról, az iskolaszerkezetről nem egyedül fog dönteni a minisztérium.
Lannert korábban úgy fogalmazott, hogy a tárcánál már elkezdtek dolgozni a stratégián, amelyet hamarosan szakemberekkel szeretnének egyeztetni, majd nyilvánosságra hozni. Erre építenék a későbbi jogalkotási folyamatokat, köztük új törvényeket és a Nemzeti alaptanterv átalakítását is.
Az új Nemzeti alaptantervben kiemelt szerepet kapnának az alapkompetenciák, ezen belül a szövegértés és a matematika, a szövegértés fejlesztésére pedig különösen nagy hangsúlyt helyeznének. Ennek érdekében különböző kampányokat is indítanának. Már a korai életkorban elkezdenék a szövegértés fejlesztését, bevonnák az óvodákat és a kulturális szférákat, illetve művészekkel együttműködve intenzív kampányt indítanának az olvasás népszerűsítésére.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez, és mentes az ideológiai befolyástól.