Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is.
„A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.
Az oktatási miniszter szerint az új Nemzeti Alaptanterv nem attól lesz nemzeti, hogy ráírják, hanem alaposan előkészítés és kipróbálás után fogják élesíteni.
Átfogó szövegértés-fejlesztési programot indítunk. Ebben kiemelt figyelmet fordítunk a nehézségek korai felismerésére és a célzott segítségre. Az iskoláknak olyan módszertani támogatást és szakmai mozgásteret adunk, amellyel saját tanulóik szükségleteihez igazíthatják a fejlesztést
– jegyezte meg a Lannert, majd hozzátette, hogy az oktatási stratégiáról, az új NAT-ról, az iskolaszerkezetről nem egyedül fog dönteni a minisztérium.
Lannert korábban úgy fogalmazott, hogy a tárcánál már elkezdtek dolgozni a stratégián, amelyet hamarosan szakemberekkel szeretnének egyeztetni, majd nyilvánosságra hozni. Erre építenék a későbbi jogalkotási folyamatokat, köztük új törvényeket és a Nemzeti alaptanterv átalakítását is.
Az új Nemzeti alaptantervben kiemelt szerepet kapnának az alapkompetenciák, ezen belül a szövegértés és a matematika, a szövegértés fejlesztésére pedig különösen nagy hangsúlyt helyeznének. Ennek érdekében különböző kampányokat is indítanának. Már a korai életkorban elkezdenék a szövegértés fejlesztését, bevonnák az óvodákat és a kulturális szférákat, illetve művészekkel együttműködve intenzív kampányt indítanának az olvasás népszerűsítésére.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez, és mentes az ideológiai befolyástól.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
