Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is.
„A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.
Az oktatási miniszter szerint az új Nemzeti Alaptanterv nem attól lesz nemzeti, hogy ráírják, hanem alaposan előkészítés és kipróbálás után fogják élesíteni.
Átfogó szövegértés-fejlesztési programot indítunk. Ebben kiemelt figyelmet fordítunk a nehézségek korai felismerésére és a célzott segítségre. Az iskoláknak olyan módszertani támogatást és szakmai mozgásteret adunk, amellyel saját tanulóik szükségleteihez igazíthatják a fejlesztést
– jegyezte meg a Lannert, majd hozzátette, hogy az oktatási stratégiáról, az új NAT-ról, az iskolaszerkezetről nem egyedül fog dönteni a minisztérium.
Lannert korábban úgy fogalmazott, hogy a tárcánál már elkezdtek dolgozni a stratégián, amelyet hamarosan szakemberekkel szeretnének egyeztetni, majd nyilvánosságra hozni. Erre építenék a későbbi jogalkotási folyamatokat, köztük új törvényeket és a Nemzeti alaptanterv átalakítását is.
Az új Nemzeti alaptantervben kiemelt szerepet kapnának az alapkompetenciák, ezen belül a szövegértés és a matematika, a szövegértés fejlesztésére pedig különösen nagy hangsúlyt helyeznének. Ennek érdekében különböző kampányokat is indítanának. Már a korai életkorban elkezdenék a szövegértés fejlesztését, bevonnák az óvodákat és a kulturális szférákat, illetve művészekkel együttműködve intenzív kampányt indítanának az olvasás népszerűsítésére.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez, és mentes az ideológiai befolyástól.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
