Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
Az oktatási miniszter hozzátette, hogy ennek tükrében:
Lannert kitért arra is, hogy a fenntartók a pedagógusok létszáma alapján normatív támogatást kapnak ezeknek a továbbképzéseknek a finanszírozására.
A következő lépésben visszaépítjük a rendszerbe a piaci alapú, szabadon választható képzéseket, és bevonjuk a rendszerbe a szakképzési és bölcsődei dolgozókat is. A már megkezdett vagy elvégzett képzések nem vesznek el: azokat beszámítjuk az ötéves továbbképzési ciklusba.
-emelte ki az oktatási miniszter, majd megjegyezte, hogy a tervezett változtatásokról társadalmi egyeztetést indítanak, és számítanak az intézmények, a fenntartók, a szakmai szervezetek és a felsőoktatási intézmények véleményére is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között pozitív változásnak tekinti többek között, hogy megszűnik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi kizárólagos szerepe, és nagyobb teret kapnak a pedagógusok által választható, valamint az intézményeken belül szervezett képzések.
Ugyanakkor a pedagógusok továbbképzésével foglalkozó tervezet szerint az ötéves továbbképzési ciklusban előírt legalább 120 kredites kötelezettség továbbra is megmarad, a meghatározott, egy tanévben legfeljebb 15 kredites belső továbbképzési keretet viszont a PDSZ aránytalanul alacsonynak tartja. Az ötéves ciklusban előírt legalább 120 kredithez képest a 15 kredit mindössze 12,5 százalékot jelent
A Történelemtanárok Egylete pedig javaslatot is megfogalmazott a tervezet kapcsán.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy átalakítja a pedagógusok továbbképzési rendszerét a kormány, a készülő kormányrendelet pedig első körben három ponton változtat a jelenlegi szabályokon: megszüntetik az úgynevezett tartalmi megújító képzéseket, a gyakornokoknak nem kell vizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből, az intézmények pedig saját belső képzéseket is szervezhetnek. A tervezett változtatásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A korábbi heti 22–26 órás sávos rendszert felváltó, fix 24 órás kötelező óraszám csak a jéghegy csúcsa. Többek között a dolgozatjavítás, a felkészülés és a helyettesítések miatt a magyar pedagógusok hetente átlagosan 43 munkaórát dolgoznak.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
