Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez, és mentes az ideológiai befolyástól.
Az oktatási miniszter hozzátette, hogy ennek tükrében:
Lannert kitért arra is, hogy a fenntartók a pedagógusok létszáma alapján normatív támogatást kapnak ezeknek a továbbképzéseknek a finanszírozására.
A következő lépésben visszaépítjük a rendszerbe a piaci alapú, szabadon választható képzéseket, és bevonjuk a rendszerbe a szakképzési és bölcsődei dolgozókat is. A már megkezdett vagy elvégzett képzések nem vesznek el: azokat beszámítjuk az ötéves továbbképzési ciklusba.
– emelte ki az oktatási miniszter, majd megjegyezte, hogy a tervezett változtatásokról társadalmi egyeztetést indítanak, és számítanak az intézmények, a fenntartók, a szakmai szervezetek és a felsőoktatási intézmények véleményére is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között pozitív változásnak tekinti többek között, hogy megszűnik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi kizárólagos szerepe, és nagyobb teret kapnak a pedagógusok által választható, valamint az intézményeken belül szervezett képzések.
Ugyanakkor a pedagógusok továbbképzésével foglalkozó tervezet szerint az ötéves továbbképzési ciklusban előírt legalább 120 kredites kötelezettség továbbra is megmarad, a meghatározott, egy tanévben legfeljebb 15 kredites belső továbbképzési keretet viszont a PDSZ aránytalanul alacsonynak tartja. Az ötéves ciklusban előírt legalább 120 kredithez képest a 15 kredit mindössze 12,5 százalékot jelent
A Történelemtanárok Egylete pedig javaslatot is megfogalmazott a tervezet kapcsán.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy átalakítja a pedagógusok továbbképzési rendszerét a kormány, a készülő kormányrendelet pedig első körben három ponton változtat a jelenlegi szabályokon: megszüntetik az úgynevezett tartalmi megújító képzéseket, a gyakornokoknak nem kell vizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből, az intézmények pedig saját belső képzéseket is szervezhetnek. A tervezett változtatásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A korábbi heti 22–26 órás sávos rendszert felváltó, fix 24 órás kötelező óraszám csak a jéghegy csúcsa. Többek között a dolgozatjavítás, a felkészülés és a helyettesítések miatt a magyar pedagógusok hetente átlagosan 43 munkaórát dolgoznak.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
