Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez, és mentes az ideológiai befolyástól.
Az oktatási miniszter hozzátette, hogy ennek tükrében:
Lannert kitért arra is, hogy a fenntartók a pedagógusok létszáma alapján normatív támogatást kapnak ezeknek a továbbképzéseknek a finanszírozására.
A következő lépésben visszaépítjük a rendszerbe a piaci alapú, szabadon választható képzéseket, és bevonjuk a rendszerbe a szakképzési és bölcsődei dolgozókat is. A már megkezdett vagy elvégzett képzések nem vesznek el: azokat beszámítjuk az ötéves továbbképzési ciklusba.
– emelte ki az oktatási miniszter, majd megjegyezte, hogy a tervezett változtatásokról társadalmi egyeztetést indítanak, és számítanak az intézmények, a fenntartók, a szakmai szervezetek és a felsőoktatási intézmények véleményére is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között pozitív változásnak tekinti többek között, hogy megszűnik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi kizárólagos szerepe, és nagyobb teret kapnak a pedagógusok által választható, valamint az intézményeken belül szervezett képzések.
Ugyanakkor a pedagógusok továbbképzésével foglalkozó tervezet szerint az ötéves továbbképzési ciklusban előírt legalább 120 kredites kötelezettség továbbra is megmarad, a meghatározott, egy tanévben legfeljebb 15 kredites belső továbbképzési keretet viszont a PDSZ aránytalanul alacsonynak tartja. Az ötéves ciklusban előírt legalább 120 kredithez képest a 15 kredit mindössze 12,5 százalékot jelent
A Történelemtanárok Egylete pedig javaslatot is megfogalmazott a tervezet kapcsán.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy átalakítja a pedagógusok továbbképzési rendszerét a kormány, a készülő kormányrendelet pedig első körben három ponton változtat a jelenlegi szabályokon: megszüntetik az úgynevezett tartalmi megújító képzéseket, a gyakornokoknak nem kell vizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből, az intézmények pedig saját belső képzéseket is szervezhetnek. A tervezett változtatásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A korábbi heti 22–26 órás sávos rendszert felváltó, fix 24 órás kötelező óraszám csak a jéghegy csúcsa. Többek között a dolgozatjavítás, a felkészülés és a helyettesítések miatt a magyar pedagógusok hetente átlagosan 43 munkaórát dolgoznak.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
