Így változott a pedagógusok kötelező óraszáma az elmúlt években

A korábbi heti 22–26 órás sávos rendszert felváltó, fix 24 órás kötelező óraszám csak a jéghegy csúcsa. Többek között a dolgozatjavítás, a felkészülés és a helyettesítések miatt a magyar pedagógusok hetente átlagosan 43 munkaórát dolgoznak.

A 2016/2017-es tanévben a tanárok kötelező óraszáma heti 22–26 óra között mozoghatott. Az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és DÖK-segítő feladatok meghatározott óraszámban beleszámítottak a lekötött munkaidőbe. Ez az érintett pedagógusoknál csökkenthette a ténylegesen megtartandó tanórák számát, miközben a 22–26 órás keret nem változott.

Ezt a sávos rendszert 2024 januárjában, a státusztörvény bevezetésével megszüntette az előző kormány, és a legtöbb iskolai pedagógus esetében egységesen heti 24 órában határozták meg a lekötött munkaidőt. Fontos azt is kiemelni, hogy a hogy a 24 óra sem feltétlenül 24 megtartott tanórát jelent. Például az osztályfőnöki feladatból heti 2 óra, a munkaközösség-vezetésből 2 óra, a diákönkormányzat segítéséből 1 óra számít bele a 24 órába; több ilyen feladat esetén ezekből főszabály szerint összesen legfeljebb 4 óra számítható be.

Ezen kívül további 8 óra a munkaidejének neveléssel-oktatással le nem kötött része. Például ebbe az időbe számít bele a dolgozatok javítása, az órákra való felkészülés és az eseti helyettesítés is.

Eseti helyettesítés a státusztörvény szerint akkor van, ha egy munkakör ellátása például betegség, baleset vagy más váratlan ok miatt hirtelen lehetetlenné válik. Egy pedagógussal egy tanévben legfeljebb 60 óra eseti helyettesítés végeztethető teljes munkaidőben, uUgyanannak a munkakörnek a folyamatos helyettesítése két hét után már csak tartós helyettesítésként kezelhető.

Fontos, hogy az eseti helyettesítést a munkáltató bizonyos keretek között egyoldalúan is elrendelheti. A törvény erre a pedagógus lekötött munkaidejének 110 százalékában húz felső korlátot.

A valóság mást mutat

A pedagógusok munkaterheléséről legutóbb a 2024-es TALIS-felmérés adott részletes nemzetközi képet. Az OECD tanárkutatása szerint a teljes állásban dolgozó magyar, alsó középfokon tanító pedagógusok átlagosan heti 43,2 munkaóráról számoltak be, miközben az OECD-átlag 41 óra volt.

A magyar pedagógusok ebből átlagosan heti 22,9 órát töltöttek tanítással, 7,5 órát az órák előkészítésével, 4,1 órát javítással és értékeléssel, 3,2 órát pedig adminisztrációval. Vagyis önmagában a megtartott tanórák száma csak egy részét mutatja annak, mennyit dolgozik egy tanár.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu