Bár a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával, de a munka mennyiségén túl a fizetéssel és a társadalmi megbecsüléssel továbbra is vannak gondok.
Megjelent az OECD legújabb jelentése a magyarországi tanárok helyzetéről. A Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS) szerint tovább csökkent azok aránya, akik megbecsültnek érzik magukat, ugyanakkor a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával.
A TALIS a világ legnagyobb, tanárok és iskolaigazgatók körében végzett nemzetközi felmérése. A Magyarországra vonatkozó adatokat 2024-ben rögzítették, 4408 tanár és 246 iskolaigazgató válaszai alapján.A kutatás szerint, ha a fizetéseket nem vesszük figyelembe, mindössze minden második magyar tanár elégedett a munkafeltételeivel (55 százalék), míg az OECD-átlag 68 százalék. Ez ugyanakkor 15 százalékpontos javulást jelent 2018-hoz képest. A fizetéssel való elégedettség viszont változatlanul alacsony: továbbra is csak a tanárok 26 százaléka elégedett, míg az OECD-átlag 39 százalék.A teljes állásban dolgozó pedagógusok heti átlagosan 43,2 órát töltenek munkával – ez 1,6 órával több, mint 2018-ban, és meghaladja az OECD-átlagot (41 óra). A számok azt mutatják, hogy bár a tanárok elkötelezettsége továbbra is erős, a rendszer megbecsülése és anyagi elismerése elmarad a nemzetközi szinttől.Az Eduline-on részletesen foglalkoztunk az OECD szeptemberben kiadott oktatási statisztikáival is, amiből többek között kiderült, hogy a fiatal felnőttek (25–34 évesek) világszerte jóval nagyobb eséllyel szereznek felsőfokú végzettséget, ha szüleik is rendelkeznek ilyennel.
Magyarországon különösen erősen érvényesül ez a tendencia: azok közül, akiknek legalább egyik szülője diplomás, 71% maga is eljutott a felsőfokig, míg azoknak a gyerekeiből, akik nem fejezték be a középfokú tanulmányaikat, mindössze 6% szerzett diplomát. A 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között, ahol az átlagos eltérés 44 százalékpont.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
