Megjelent az OECD legújabb jelentése a magyarországi tanárok helyzetéről. A Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS) szerint tovább csökkent azok aránya, akik megbecsültnek érzik magukat, ugyanakkor a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával.
A TALIS a világ legnagyobb, tanárok és iskolaigazgatók körében végzett nemzetközi felmérése. A Magyarországra vonatkozó adatokat 2024-ben rögzítették, 4408 tanár és 246 iskolaigazgató válaszai alapján.
A kutatás szerint, ha a fizetéseket nem vesszük figyelembe, mindössze minden
második magyar tanár elégedett a munkafeltételeivel (55 százalék)
, míg az OECD-átlag 68 százalék. Ez ugyanakkor 15 százalékpontos javulást jelent 2018-hoz képest. A fizetéssel való elégedettség viszont változatlanul alacsony: továbbra is csak a tanárok 26 százaléka elégedett, míg az OECD-átlag 39 százalék.
A teljes állásban dolgozó pedagógusok heti átlagosan 43,2 órát töltenek munkával – ez 1,6 órával több, mint 2018-ban, és meghaladja az OECD-átlagot (41 óra). A számok azt mutatják, hogy bár a tanárok elkötelezettsége továbbra is erős, a rendszer megbecsülése és anyagi elismerése elmarad a nemzetközi szinttől.
Az Eduline-on részletesen foglalkoztunk az OECD szeptemberben kiadott oktatási statisztikáival is, amiből többek között kiderült, hogy a fiatal felnőttek (25–34 évesek) világszerte jóval nagyobb eséllyel szereznek felsőfokú végzettséget, ha szüleik is rendelkeznek ilyennel.
Magyarországon különösen erősen érvényesül ez a tendencia: azok közül, akiknek legalább egyik szülője diplomás, 71% maga is eljutott a felsőfokig, míg azoknak a gyerekeiből, akik nem fejezték be a középfokú tanulmányaikat, mindössze 6% szerzett diplomát. A 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között, ahol az átlagos eltérés 44 százalékpont.
