Bár a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával, de a munka mennyiségén túl a fizetéssel és a társadalmi megbecsüléssel továbbra is vannak gondok.
Megjelent az OECD legújabb jelentése a magyarországi tanárok helyzetéről. A Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS) szerint tovább csökkent azok aránya, akik megbecsültnek érzik magukat, ugyanakkor a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával.
A TALIS a világ legnagyobb, tanárok és iskolaigazgatók körében végzett nemzetközi felmérése. A Magyarországra vonatkozó adatokat 2024-ben rögzítették, 4408 tanár és 246 iskolaigazgató válaszai alapján.A kutatás szerint, ha a fizetéseket nem vesszük figyelembe, mindössze minden második magyar tanár elégedett a munkafeltételeivel (55 százalék), míg az OECD-átlag 68 százalék. Ez ugyanakkor 15 százalékpontos javulást jelent 2018-hoz képest. A fizetéssel való elégedettség viszont változatlanul alacsony: továbbra is csak a tanárok 26 százaléka elégedett, míg az OECD-átlag 39 százalék.A teljes állásban dolgozó pedagógusok heti átlagosan 43,2 órát töltenek munkával – ez 1,6 órával több, mint 2018-ban, és meghaladja az OECD-átlagot (41 óra). A számok azt mutatják, hogy bár a tanárok elkötelezettsége továbbra is erős, a rendszer megbecsülése és anyagi elismerése elmarad a nemzetközi szinttől.Az Eduline-on részletesen foglalkoztunk az OECD szeptemberben kiadott oktatási statisztikáival is, amiből többek között kiderült, hogy a fiatal felnőttek (25–34 évesek) világszerte jóval nagyobb eséllyel szereznek felsőfokú végzettséget, ha szüleik is rendelkeznek ilyennel.
Magyarországon különösen erősen érvényesül ez a tendencia: azok közül, akiknek legalább egyik szülője diplomás, 71% maga is eljutott a felsőfokig, míg azoknak a gyerekeiből, akik nem fejezték be a középfokú tanulmányaikat, mindössze 6% szerzett diplomát. A 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között, ahol az átlagos eltérés 44 százalékpont.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
