Matematikából a PISA-felmérés történetének legrosszabb magyar eredménye született, szövegértésből pedig a 15 évesek 26 százaléka nem képes egy egyszerű szöveg értelmezésére sem. Bár a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt az összesített eredmények (OECD-átlagok) is romlottak, sovány vigasz, hogy a magyar visszaesés csak azért nem olyan drasztikus, mert már a korábbi évek felmérései során sem szerepeltünk az élvonalban.
Példátlan eredmények születtek a kedden megjelent 2022-es PISA-teszten, sajnos azonban negatív értelemben.
Az OECD által végzett első nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2000-ben volt, melynek keretében felmérték a 15 évesek matematikai, szövegértési és természettudományos ismereteit. A feladatokban a kutatók a gyerekek kompetenciáit, felhasználható tudását vizsgálják, és kevésbé kíváncsiak az iskolában bemagolt tananyagra. A mérést háromévente végzik, azonban a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi - ami eredetileg 2021-ben lett volna - egy évvel későbbre, vagyis 2022-re tolódott.
Ekkor írták meg a tesztet azok a 15 éves diákok, akik a 2020-as évtől kezdve országonként változó időtartamon keresztül, de zömében online, otthonról tanultak a koronavírus-járvány miatt. Ennek hatása pedig látszik is a nemzetközi eredményeken. Bár a természettudományos eredmények nem változtak túl jelentősen, a matematika OECD-átlaga a 2018-as eredményhez képest 15, a szövegértés pedig 10 ponttal esett vissza, ami a tanulmány szerint egyet jelent azzal, mintha
szövegértésből egy félév, matematikából pedig háromnegyedév tanulása kiesett volna.
Bár a magyar eredmények (a korábbi évek szintén átlagnál gyengébb teljesítménye miatt) nem romlottak annyira látványosan, mint a PISA-teszten egyébként jól teljesítő OECD-országok esetében, a számok így is aggodalomra adnak okot.
Gyenge eredmény matematikából
Míg ugyanis a 2000-es években az 500-as átlagpontszámú teszten a magyar diákok matematikából jellemzően 490 fölötti pontszámot szereztek, ez az elmúlt években folyamatosan csökkent, és 2008-ban már csak 481, 2012-ben és 2015-ben pedig 477 pontot értek el a tanulók. A 2018-as pontszám aztán ismét 481 volt, a 2022-es teszten viszont minden eddiginél gyengébben teljesítettek, és mindössze 473 pontot szereztek. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ebben az évben az OECD-országok átlagpontszáma is csupán 472 pont, így a magyar eredmény ha csak egy ponttal is, de ennél magasabb.
A diákok körülbelül 30 százaléka azonban még így is "megbukott" a teszten, a legalább 2. szintű matematikai jártasságot ugyanis csak 71 százalékuknak sikerült elérni (az OECD-átlag 69 százalék). Ez azt jelenti, hogy azok a diákok, akik ezt a szintet nem ugrották meg, közvetlen utasítások nélkül nem képesek értelmezni, felismerni és megoldani egy olyan egyszerű matematikai helyzetet sem, mint az árak átváltása egy másik pénznemre (például a forint átváltása euróra), vagy a teljes távolság összehasonlítása két alternatív útvonalon.
A legjobbnak számító 5. és 6. szintű eredményt a diákok 8 százaléka érte el. Az OECD-átlag ebben az esetben 9 százalék, azt azonban hozzá kell tenni, hogy a legjobban teljesítő országokban az 5. vagy 6. szintet elérő diákok aránya matematikából sokkal magasabb:
Legalább tíz százalékos arányt ezen a szinten egyébként 81 országból mindössze 16 tudott elérni.
Minden negyedik magyar diák gyakorlatilag funkcionális analfabéta
Nem sokkal jobb a helyzet szövegértésből sem, amiből idén 473 pontot gyűjtöttek a diákok - az OECD-átlag 476 pont, tehát ennek a nemzetközi romlás ellenére is alatta vagyunk - ennél rosszabb magyar eredmény pedig csak 2012-ben volt szövegértésből. Akkor 470 pontot értek el a magyar 15 évesek.
Ebből a kompetenciából egyébként a diákok 74 százalékának sikerült teljesítenie legalább a 2. szintet, ami megfelel a szintén 74 százalékos OECD-átlagnak.
Ők azok tehát, akik rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy közepes terjedelmű szövegben meg tudják határozni a fő gondolatot vagy gondolatokat, továbbá egyértelmű, bár néha összetett kritériumok alapján találnak információkat, és képesek is reflektálni a szövegek céljára, ha erre kifejezetten felszólítják őket.
Azok a gyerekek, akiknek ezt a szintet nem sikerült elérniük - körülbelül tehát a 15 évesek 26 százaléka - tulajdonképpen funkcionális analfabéták, akik nem képesek az értő olvasásra.
5. vagy annál magasabb szintet a diákok 5 százaléka ért el (az OECD-átlag 7 százalék). Ők azok, akik már megértenek egy hosszú, elvont vagy intuitív fogalmakat is tartalmazó szöveget is, és képesekkülönbséget tenni a tények és a vélemények között az információ tartalmára vagy forrására vonatkozó implicit jelzések alapján.
A lányok vagy a fiúk teljesítenek jobban?
A kutatásban azt is megvizsgálták, hogy bizonyos kompetenciák esetében a lányok vagy a fiúk teljesítenek-e jobban, vagy épp rosszabban.
A friss PISA-eredmények szerint a matematika esetében Magyarországon a fiúk átlagosan 15 ponttal magasabb eredményt értek el, mint a lányok. Ellenben szövegértésből a lányok teljesítettek jobban, 17 ponttal megelőzve a fiú kortársaikat. Ami pedig a gyengébben teljesítőket illeti, matekból a fiúk 28 és a lányok 31 százaléka nem érte el a legalább 2. szintet, a szövegértés esetében pedig a rosszul teljesítő lányok aránya 22, a fiúké viszont már 30 százalék volt.
Tényleg az online oktatás a hibás?
A felmérés szerint Magyarországon a diákok mintegy 52 százaléka maradt ki a jelenléti oktatásból legalább három hónapon keresztül a koronavírus-járvány miatt elrendelt iskolabezárások miatt. A távoktatás során 25 százalékuknak legalább hetente egyszer volt probléméja a feladatok megértésével, 21 százalékuknak pedig azzal is, hogy találjanak valakit, akitől segítséget kérhetnek. A technológiát ellenben magabiztosan használják, 78 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy amenyiben a jövőben valmi miatt ismét be kellene zárni az iskolát, képesek lennének a videokommunikációs programok használatára.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
