Arra kérte a hallgatókat, ne használjanak AI-t, utána AI-detektor buktatta le a professzort

Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.

  • Eduline

A Nyugat Sydney-i Egyetem oktatója véleménycikkében arra biztatta a hallgatókat, ne válasszák a „könnyű utat” a technológia segítségével, hanem maguk végezzék el a munkát.

Igen ám, de kiderült, hogy a professzor maga is AI-t, pontosabban generatív mesterséges intelligenciát használt cikke megírásához, ezt a Pangram nevű AI-detektorral állapították meg, és a The Guardian érdekődésére az egyetem is megerősítette.

https://eduline.hu/campus-life/20260304_ausztralia-mesterseges-intelligencia-hasznalat-eletkor-gyerekek-vedelme

Az intézmény szerint a cikk megírásához a professzor 40,000 szó terjedelmű saját anyagot töltött fel a Copilot nagy nyelvi modelljébe, ami így összefoglalta saját gondolatait, elképzeléseit, amelyek korábbi munkája során alakultak ki.

Az egyetem szóvivője szerint bár a Pangram meg tudja állapítani, hogy valaki használt-e AI-t vagy sem, azt nem képes megmondani, hogy az AI használat helyes vagy helytelen volt. Az egyetem álláspontja szerint a professzor saját írásainak összefoglalására használta az AI-t, ami helyes alkalmazás.

Ennek ellenére a Sydney Morning Herald, ami megjelentette a professzor cikkét, eltávolította az „elfogadhatatlannak” nevezett cikket a weboldaláról. A professzor írása válasz volt egy korábbi cikkre, amiben az író azt javasolta fogadott lányának, hogy gondolja meg, beiratkozik-e egyetemre, mert manapság a diákokat az alapján osztályozzák, hogy ki tud legjobban utasításokat adni az AI-nak. A válaszcikkben az AI-t használó professzor azt írta, bár az AI probléma valós, a diákok továbbra is járjanak egyetemre és tanuljanak rendesen. Azt írta:

„Ne spórolj a minőségen! Ne bízd másra a gondolkodást, bármilyen csábító is legyen ez.”

https://eduline.hu/kozoktatas/20260313_balatoni-katalin-ai-generalt-kep-kritika-mesterseges-intelligencia

A nyitókép AI-generált.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.