A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
Az AI-eszközök használata az oktatásban megosztó kérdés: vannak, akik szerint forradalmasítja a tanulást, de sokak szerint tönkreteszi. Egy friss, egyetemistákat vizsgáló brit tanulmány most betekintést nyújt abba, mi is az igazság. A három tudományos kar 441 hallgatójának megkérdezésével készült kutatás arra volt kíváncsi, hogy a hallgatók miért és hogyan használják a mesterséges intelligenciát, és ennek milyen következményei lehetnek.
A válaszadó egyetemisták többsége többnyelvű, nemzetközi háttérrel rendelkezik, és több AI-platformot is használ – írja a Times Higher Education.
Több doktorandusz aggodalmát fejezte ki például a hamis hivatkozások miatt – ez megegyezik más, korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek szerint a tudományos szigorúság romlásától tartózkodó kutatók körében alacsonyabb a használat aránya.
A többség számára azonban az AI-eszközök mára a mindennapi tudományos eszközkészlet részévé váltak. A legtöbb hallgató egy-két év tapasztalattal rendelkezett, és hetente többször is használta az AI-t tudományos feladatokhoz.
Egyéves vagy kétéves, angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy kutatásfókuszú: valóságos dömpinggel találkozhat az, aki MI-hez kapcsolódó mesterképzést keres Magyarországon. A kínálat gyors bővülése ugyanakkor meg is nehezíti a döntést, hiszen egyre több felsőoktatási intézmény indít izgalmas, specializált és a munkaerőpiaci igényekre reagáló programokat
A felmérés eredményei szerint a diákok a leggyakrabban az alábbiakra használták az AI-t:
ötletelés
feladatok tervezése és strukturálása
szerkesztés és az érthetőség javítása
források vagy olvasmányok összefoglalása
Csak a hallgatók kis része használta a hivatkozások és a tartalom ellenőrzésére, és néhányan kiemelték a téves információk generálásának kockázatát. Túlnyomó többségük ötletek generálására, tervezésre, vázlat készítésére használták, de viszonylag kevesen kérték tőle, hogy kritizáljon vagy finomítson egy elkészült írást.
A hallgatók emellett használták az AI-t prezentációk elkészítéséhez, jegyzetek átdolgozásához vagy az értő olvasás támogatásához.
Az egyik legszembetűnőbb eredmény, hogy a diákok 44 százaléka elmondása szerint nagyon magabiztosan használta az AI-eszközöket, de az eredmény iránti bizalom jóval alacsonyabb. A diákok többsége ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrizze az AI által generált tartalmakat.
Több diák bevallotta, hogy eleinte túlságosan bízott az eszközökben, de később felfedezte azok korlátait. Ez azt jelenti, hogy a tapasztalat gyakran a bizalom csökkenéséhez, de a stratégiai használat növekedéséhez vezet. Ez a fejlődés a kezdeti bizonytalanságtól a kritikus és reflektív gondolkodásig ellentmond annak a feltételezésnek, hogy a diákok gondolkodás nélkül támaszkodnak az AI-ra. Sokan leírták, hogy élesebb tudatosságot fejlesztettek ki az elfogultság és a pontatlanságok iránt, és ennek megfelelően módosították a gyakorlataikat.
Az AI így akaratlanul egy újfajta kritikus írástudást támogat, amikor a diákok alaposan megvizsgálják, összevetik és indokolják a technológiai eszközök használatát ahelyett, hogy minden választ azonnal elfogadnának. A diákok felismerik, hogy az AI támogatja a tanulást, de csak akkor, ha kiegészítőként, és nem a gondolkodás helyettesítőjeként kezelik.
A diákok a legmagasabb elégedettséget az AI használata során a nyelvtani ellenőrzés, a szerkezet vagy az összefoglalás esetében fejezték ki. Az elégedettség jelentősen csökkent, amikor az eszközt fontosabb vagy tényeken alapuló feladatokra, például kutatásra vagy adatértelmezésre használták.
Az eredmények a szakértők szerint arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia képzéseket nem opcionálisként, hanem alapvető akadémiai kompetenciaként kell beépíteni a tantervekbe.
A jelek szerint nem maga a technológia, hanem az általa kínált személyre szabott, jutalmazó és érzelmileg bevonó élményvilág teheti függővé a felhasználókat.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.
A Nézőpont Intézet vezetőjét kollégái elsősorban az április 12-ei választás előtt publikált közvélemény-kutatások miatt bírálták, melyeket szakmailag súlyosan problémásnak tartanak.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Országszerte több nyolc- és hat évfolyamos gimnáziumban akadnak még elérhető férőhelyek. Vannak olyan intézmények, ahol több mint 10 üres férőhely is maradt még az osztályokban. Az viszont látható, hogy a 6 évfolyamos gimnáziumok között jóval több lehetőség van, mint a 8 évfolyamosoknál.
Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.
A lehetséges államtitkár a megkeresésre nem cáfolta az értesülést, de nem is kommentálta.
