A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
Az AI-eszközök használata az oktatásban megosztó kérdés: vannak, akik szerint forradalmasítja a tanulást, de sokak szerint tönkreteszi. Egy friss, egyetemistákat vizsgáló brit tanulmány most betekintést nyújt abba, mi is az igazság. A három tudományos kar 441 hallgatójának megkérdezésével készült kutatás arra volt kíváncsi, hogy a hallgatók miért és hogyan használják a mesterséges intelligenciát, és ennek milyen következményei lehetnek.
A válaszadó egyetemisták többsége többnyelvű, nemzetközi háttérrel rendelkezik, és több AI-platformot is használ – írja a Times Higher Education.
Több doktorandusz aggodalmát fejezte ki például a hamis hivatkozások miatt – ez megegyezik más, korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek szerint a tudományos szigorúság romlásától tartózkodó kutatók körében alacsonyabb a használat aránya.
A többség számára azonban az AI-eszközök mára a mindennapi tudományos eszközkészlet részévé váltak. A legtöbb hallgató egy-két év tapasztalattal rendelkezett, és hetente többször is használta az AI-t tudományos feladatokhoz.
Egyéves vagy kétéves, angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy kutatásfókuszú: valóságos dömpinggel találkozhat az, aki MI-hez kapcsolódó mesterképzést keres Magyarországon. A kínálat gyors bővülése ugyanakkor meg is nehezíti a döntést, hiszen egyre több felsőoktatási intézmény indít izgalmas, specializált és a munkaerőpiaci igényekre reagáló programokat
A felmérés eredményei szerint a diákok a leggyakrabban az alábbiakra használták az AI-t:
Csak a hallgatók kis része használta a hivatkozások és a tartalom ellenőrzésére, és néhányan kiemelték a téves információk generálásának kockázatát. Túlnyomó többségük ötletek generálására, tervezésre, vázlat készítésére használták, de viszonylag kevesen kérték tőle, hogy kritizáljon vagy finomítson egy elkészült írást.
A hallgatók emellett használták az AI-t prezentációk elkészítéséhez, jegyzetek átdolgozásához vagy az értő olvasás támogatásához.
Az egyik legszembetűnőbb eredmény, hogy a diákok 44 százaléka elmondása szerint nagyon magabiztosan használta az AI-eszközöket, de az eredmény iránti bizalom jóval alacsonyabb. A diákok többsége ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrizze az AI által generált tartalmakat.
Több diák bevallotta, hogy eleinte túlságosan bízott az eszközökben, de később felfedezte azok korlátait. Ez azt jelenti, hogy a tapasztalat gyakran a bizalom csökkenéséhez, de a stratégiai használat növekedéséhez vezet. Ez a fejlődés a kezdeti bizonytalanságtól a kritikus és reflektív gondolkodásig ellentmond annak a feltételezésnek, hogy a diákok gondolkodás nélkül támaszkodnak az AI-ra. Sokan leírták, hogy élesebb tudatosságot fejlesztettek ki az elfogultság és a pontatlanságok iránt, és ennek megfelelően módosították a gyakorlataikat.
Az AI így akaratlanul egy újfajta kritikus írástudást támogat, amikor a diákok alaposan megvizsgálják, összevetik és indokolják a technológiai eszközök használatát ahelyett, hogy minden választ azonnal elfogadnának. A diákok felismerik, hogy az AI támogatja a tanulást, de csak akkor, ha kiegészítőként, és nem a gondolkodás helyettesítőjeként kezelik.
A diákok a legmagasabb elégedettséget az AI használata során a nyelvtani ellenőrzés, a szerkezet vagy az összefoglalás esetében fejezték ki. Az elégedettség jelentősen csökkent, amikor az eszközt fontosabb vagy tényeken alapuló feladatokra, például kutatásra vagy adatértelmezésre használták.
Az eredmények a szakértők szerint arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia képzéseket nem opcionálisként, hanem alapvető akadémiai kompetenciaként kell beépíteni a tantervekbe.
A jelek szerint nem maga a technológia, hanem az általa kínált személyre szabott, jutalmazó és érzelmileg bevonó élményvilág teheti függővé a felhasználókat.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
