A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
Az AI-eszközök használata az oktatásban megosztó kérdés: vannak, akik szerint forradalmasítja a tanulást, de sokak szerint tönkreteszi. Egy friss, egyetemistákat vizsgáló brit tanulmány most betekintést nyújt abba, mi is az igazság. A három tudományos kar 441 hallgatójának megkérdezésével készült kutatás arra volt kíváncsi, hogy a hallgatók miért és hogyan használják a mesterséges intelligenciát, és ennek milyen következményei lehetnek.
A válaszadó egyetemisták többsége többnyelvű, nemzetközi háttérrel rendelkezik, és több AI-platformot is használ – írja a Times Higher Education.
Több doktorandusz aggodalmát fejezte ki például a hamis hivatkozások miatt – ez megegyezik más, korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek szerint a tudományos szigorúság romlásától tartózkodó kutatók körében alacsonyabb a használat aránya.
A többség számára azonban az AI-eszközök mára a mindennapi tudományos eszközkészlet részévé váltak. A legtöbb hallgató egy-két év tapasztalattal rendelkezett, és hetente többször is használta az AI-t tudományos feladatokhoz.
Egyéves vagy kétéves, angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy kutatásfókuszú: valóságos dömpinggel találkozhat az, aki MI-hez kapcsolódó mesterképzést keres Magyarországon. A kínálat gyors bővülése ugyanakkor meg is nehezíti a döntést, hiszen egyre több felsőoktatási intézmény indít izgalmas, specializált és a munkaerőpiaci igényekre reagáló programokat
A felmérés eredményei szerint a diákok a leggyakrabban az alábbiakra használták az AI-t:
Csak a hallgatók kis része használta a hivatkozások és a tartalom ellenőrzésére, és néhányan kiemelték a téves információk generálásának kockázatát. Túlnyomó többségük ötletek generálására, tervezésre, vázlat készítésére használták, de viszonylag kevesen kérték tőle, hogy kritizáljon vagy finomítson egy elkészült írást.
A hallgatók emellett használták az AI-t prezentációk elkészítéséhez, jegyzetek átdolgozásához vagy az értő olvasás támogatásához.
Az egyik legszembetűnőbb eredmény, hogy a diákok 44 százaléka elmondása szerint nagyon magabiztosan használta az AI-eszközöket, de az eredmény iránti bizalom jóval alacsonyabb. A diákok többsége ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrizze az AI által generált tartalmakat.
Több diák bevallotta, hogy eleinte túlságosan bízott az eszközökben, de később felfedezte azok korlátait. Ez azt jelenti, hogy a tapasztalat gyakran a bizalom csökkenéséhez, de a stratégiai használat növekedéséhez vezet. Ez a fejlődés a kezdeti bizonytalanságtól a kritikus és reflektív gondolkodásig ellentmond annak a feltételezésnek, hogy a diákok gondolkodás nélkül támaszkodnak az AI-ra. Sokan leírták, hogy élesebb tudatosságot fejlesztettek ki az elfogultság és a pontatlanságok iránt, és ennek megfelelően módosították a gyakorlataikat.
Az AI így akaratlanul egy újfajta kritikus írástudást támogat, amikor a diákok alaposan megvizsgálják, összevetik és indokolják a technológiai eszközök használatát ahelyett, hogy minden választ azonnal elfogadnának. A diákok felismerik, hogy az AI támogatja a tanulást, de csak akkor, ha kiegészítőként, és nem a gondolkodás helyettesítőjeként kezelik.
A diákok a legmagasabb elégedettséget az AI használata során a nyelvtani ellenőrzés, a szerkezet vagy az összefoglalás esetében fejezték ki. Az elégedettség jelentősen csökkent, amikor az eszközt fontosabb vagy tényeken alapuló feladatokra, például kutatásra vagy adatértelmezésre használták.
Az eredmények a szakértők szerint arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia képzéseket nem opcionálisként, hanem alapvető akadémiai kompetenciaként kell beépíteni a tantervekbe.
A jelek szerint nem maga a technológia, hanem az általa kínált személyre szabott, jutalmazó és érzelmileg bevonó élményvilág teheti függővé a felhasználókat.
35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.
Összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt napok legkedvesebb és leghangulatosabb tanévkezdő videói közül.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.
Fontos kérdésre válaszolunk.
