A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
Az AI-eszközök használata az oktatásban megosztó kérdés: vannak, akik szerint forradalmasítja a tanulást, de sokak szerint tönkreteszi. Egy friss, egyetemistákat vizsgáló brit tanulmány most betekintést nyújt abba, mi is az igazság. A három tudományos kar 441 hallgatójának megkérdezésével készült kutatás arra volt kíváncsi, hogy a hallgatók miért és hogyan használják a mesterséges intelligenciát, és ennek milyen következményei lehetnek.
A válaszadó egyetemisták többsége többnyelvű, nemzetközi háttérrel rendelkezik, és több AI-platformot is használ – írja a Times Higher Education.
Több doktorandusz aggodalmát fejezte ki például a hamis hivatkozások miatt – ez megegyezik más, korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek szerint a tudományos szigorúság romlásától tartózkodó kutatók körében alacsonyabb a használat aránya.
A többség számára azonban az AI-eszközök mára a mindennapi tudományos eszközkészlet részévé váltak. A legtöbb hallgató egy-két év tapasztalattal rendelkezett, és hetente többször is használta az AI-t tudományos feladatokhoz.
Egyéves vagy kétéves, angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy kutatásfókuszú: valóságos dömpinggel találkozhat az, aki MI-hez kapcsolódó mesterképzést keres Magyarországon. A kínálat gyors bővülése ugyanakkor meg is nehezíti a döntést, hiszen egyre több felsőoktatási intézmény indít izgalmas, specializált és a munkaerőpiaci igényekre reagáló programokat
A felmérés eredményei szerint a diákok a leggyakrabban az alábbiakra használták az AI-t:
ötletelés
feladatok tervezése és strukturálása
szerkesztés és az érthetőség javítása
források vagy olvasmányok összefoglalása
Csak a hallgatók kis része használta a hivatkozások és a tartalom ellenőrzésére, és néhányan kiemelték a téves információk generálásának kockázatát. Túlnyomó többségük ötletek generálására, tervezésre, vázlat készítésére használták, de viszonylag kevesen kérték tőle, hogy kritizáljon vagy finomítson egy elkészült írást.
A hallgatók emellett használták az AI-t prezentációk elkészítéséhez, jegyzetek átdolgozásához vagy az értő olvasás támogatásához.
Az egyik legszembetűnőbb eredmény, hogy a diákok 44 százaléka elmondása szerint nagyon magabiztosan használta az AI-eszközöket, de az eredmény iránti bizalom jóval alacsonyabb. A diákok többsége ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrizze az AI által generált tartalmakat.
Több diák bevallotta, hogy eleinte túlságosan bízott az eszközökben, de később felfedezte azok korlátait. Ez azt jelenti, hogy a tapasztalat gyakran a bizalom csökkenéséhez, de a stratégiai használat növekedéséhez vezet. Ez a fejlődés a kezdeti bizonytalanságtól a kritikus és reflektív gondolkodásig ellentmond annak a feltételezésnek, hogy a diákok gondolkodás nélkül támaszkodnak az AI-ra. Sokan leírták, hogy élesebb tudatosságot fejlesztettek ki az elfogultság és a pontatlanságok iránt, és ennek megfelelően módosították a gyakorlataikat.
Az AI így akaratlanul egy újfajta kritikus írástudást támogat, amikor a diákok alaposan megvizsgálják, összevetik és indokolják a technológiai eszközök használatát ahelyett, hogy minden választ azonnal elfogadnának. A diákok felismerik, hogy az AI támogatja a tanulást, de csak akkor, ha kiegészítőként, és nem a gondolkodás helyettesítőjeként kezelik.
A diákok a legmagasabb elégedettséget az AI használata során a nyelvtani ellenőrzés, a szerkezet vagy az összefoglalás esetében fejezték ki. Az elégedettség jelentősen csökkent, amikor az eszközt fontosabb vagy tényeken alapuló feladatokra, például kutatásra vagy adatértelmezésre használták.
Az eredmények a szakértők szerint arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia képzéseket nem opcionálisként, hanem alapvető akadémiai kompetenciaként kell beépíteni a tantervekbe.
A jelek szerint nem maga a technológia, hanem az általa kínált személyre szabott, jutalmazó és érzelmileg bevonó élményvilág teheti függővé a felhasználókat.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Az ügyben vizsgálatot indítottak, a tanárt felfüggesztették.
2026-ban tavalyhoz képest egy kicsivel korábban kezdődik a tavaszi szünet. Mutatjuk a pontos dátumot.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint központi számítási hiba miatt nem volt megfelelő fedezete a pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének. Bár a kormány utólag korrigálta az előirányzatot, a szakszervezet úgy látja: a késlekedés miatt az emelés egy része nem egységesen valósult meg. Voltak olyan iskolák, ahol a rendelettel ellentétben nem érte el a 10 százalékot a béremelés.
Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A digitális országos kompetenciamérést az iskoláknak 2026. március 23. és 2026. május 29. között kell lebonyolítani a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint.
Nem csak nyelvvizsgával szerezhettek pluszpontokat, ha egyetemre jelentkeztek.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
