Felsőoktatási felvételi: ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb ponthatárokat az elmúlt években

Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.

Míg egyes egyetemi szakokra évről évre csak nagyon magas pontszámmal lehet bekerülni, más képzéseken jóval alacsonyabb a bejutási küszöb. Ez különösen azóta vált látványossá, hogy megszűnt a központilag meghatározott minimumponthatár.

Hivatalos: megvan, hányan szeretnének idén egyetemre, főiskolára menni

2023 óta az egyetemek dönthetnek a minimumpontról

2022 volt az utolsó év, amikor a felvételizőknek egy országosan meghatározott minimum pontszámot kellett elérniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe.

Ez a határ

  • alapképzésen 280 pont,

  • felsőoktatási szakképzésen 240 pont volt az elérhető 500-ból,

  • mesterképzésen pedig 50 pont a maximum 100-ból.

2023-tól azonban ez a rendszer megváltozott: a minimumponthatárok meghatározásának lehetőségét – az intézményi pontokkal együtt – az egyetemek kapták meg. Ennek következtében bizonyos képzésekre már a korábbi országos határ alatt is fel lehetett kerülni.

Érettségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: az utolsó hetekben segítünk abban, hogyan készüljetek az írásbelire, a vizsgák napján pedig elsőként mutatjuk meg a feladatlapokat, nem hivatalos megoldásokat, szaktanári és diákvéleményeket.
Ha ezekről elsőként szeretnétek értesülni, két dolgot kell tennetek:
- lépjetek be az Eduline Érettségi 2026 - minden fontos infó egy helyen Facebook-csoportjába
- iratkozzatok fel az Eduline Érettségi/felvételi hírlevelére!

A 2023-as felvételin például az egyik legalacsonyabb ponthatár a gazdálkodási és menedzsment szak levelező, önköltséges képzésén volt az Edutus Egyetemen, ahová 110 ponttal is be lehetett jutni. A Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan szakán pedig mindössze 108 pont volt a bekerülési küszöb.

Felsőoktatási felvételi 2026: a legtöbb egyetemen csak a gazdasági képzési területen növelték az állami férőhelyek számát

2024-ben már 100 pont alatt is volt ponthatár

A következő évben is több olyan szak akadt, ahol kifejezetten alacsony ponthatárt húztak. A 2024-es felvételin a legalacsonyabb pontszámok ezeknél a képzéseknél születtek:

  • Tomori Pál Főiskola – gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 98 pont

  • Wesley János Lelkészképző Főiskola – környezettan (nappali, önköltséges): 98 pont

  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola – kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 82 pont

  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola – gazdaságinformatikus (levelező, önköltséges): 78 pont

2025-ben ezeknél a szakoknál volt a legalacsonyabb a küszöb

A 2025-ös felvételi ponthatárai között is több olyan képzés szerepelt, ahol viszonylag alacsony pontszámmal lehetett bekerülni, főként levelező és önköltséges formában.

Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 116 pont

  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 98 pont

  • kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 126 pont

  • kereskedelem és marketing (levelező, önköltséges): 100 pont

Tomori Pál Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 160 pont

  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 104 pont

  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 132 pont

Edutus Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 130 pont

  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont

Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés

Gál Ferenc Egyetem

  • szociális munka (levelező, önköltséges): 102 pont

  • szociális munka (nappali, önköltséges): 140 pont

  • gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 116 pont

  • műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont

  • pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 127 pont

Összességében elmondható, hogy a legalacsonyabb ponthatárok jellemzően önköltséges és levelező képzéseken jelennek meg, és főként kisebb intézmények gazdasági vagy társadalomtudományi szakjain fordulnak elő. Az országos minimumponthatár eltörlésével pedig az egyetemek jóval nagyobb mozgásteret kaptak abban, hogy meghatározzák, milyen pontszámmal lehet bekerülni az egyes képzésekre.

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.