4,7 milliós alapképzés és közel kétmillió forintos mesterképzés: ezek a legdrágább egyetemi szakok 2026-ban
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
Míg egyes egyetemi szakokra évről évre csak nagyon magas pontszámmal lehet bekerülni, más képzéseken jóval alacsonyabb a bejutási küszöb. Ez különösen azóta vált látványossá, hogy megszűnt a központilag meghatározott minimumponthatár.
Hivatalos: megvan, hányan szeretnének idén egyetemre, főiskolára menni
2022 volt az utolsó év, amikor a felvételizőknek egy országosan meghatározott minimum pontszámot kellett elérniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe.
Ez a határ
2023-tól azonban ez a rendszer megváltozott: a minimumponthatárok meghatározásának lehetőségét – az intézményi pontokkal együtt – az egyetemek kapták meg. Ennek következtében bizonyos képzésekre már a korábbi országos határ alatt is fel lehetett kerülni.
A 2023-as felvételin például az egyik legalacsonyabb ponthatár a gazdálkodási és menedzsment szak levelező, önköltséges képzésén volt az Edutus Egyetemen, ahová 110 ponttal is be lehetett jutni. A Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan szakán pedig mindössze 108 pont volt a bekerülési küszöb.
A következő évben is több olyan szak akadt, ahol kifejezetten alacsony ponthatárt húztak. A 2024-es felvételin a legalacsonyabb pontszámok ezeknél a képzéseknél születtek:
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
A 2025-ös felvételi ponthatárai között is több olyan képzés szerepelt, ahol viszonylag alacsony pontszámmal lehetett bekerülni, főként levelező és önköltséges formában.
Wekerle Sándor Üzleti Főiskola
Tomori Pál Főiskola
Edutus Egyetem
Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés
Gál Ferenc Egyetem
Összességében elmondható, hogy a legalacsonyabb ponthatárok jellemzően önköltséges és levelező képzéseken jelennek meg, és főként kisebb intézmények gazdasági vagy társadalomtudományi szakjain fordulnak elő. Az országos minimumponthatár eltörlésével pedig az egyetemek jóval nagyobb mozgásteret kaptak abban, hogy meghatározzák, milyen pontszámmal lehet bekerülni az egyes képzésekre.
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.