Felsőoktatási felvételi: ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb ponthatárokat az elmúlt években

Míg egyes egyetemi szakokra évről évre csak nagyon magas pontszámmal lehet bekerülni, más képzéseken jóval alacsonyabb a bejutási küszöb. Ez különösen azóta vált látványossá, hogy megszűnt a központilag meghatározott minimumponthatár.

Hivatalos: megvan, hányan szeretnének idén egyetemre, főiskolára menni

2023 óta az egyetemek dönthetnek a minimumpontról

2022 volt az utolsó év, amikor a felvételizőknek egy országosan meghatározott minimum pontszámot kellett elérniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe.

Ez a határ

• alapképzésen 280 pont,

• felsőoktatási szakképzésen 240 pont volt az elérhető 500-ból,

• mesterképzésen pedig 50 pont a maximum 100-ból.

2023-tól azonban ez a rendszer megváltozott: a minimumponthatárok meghatározásának lehetőségét – az intézményi pontokkal együtt – az egyetemek kapták meg. Ennek következtében bizonyos képzésekre már a korábbi országos határ alatt is fel lehetett kerülni.

A 2023-as felvételin például az egyik legalacsonyabb ponthatár a gazdálkodási és menedzsment szak levelező, önköltséges képzésén volt az Edutus Egyetemen, ahová 110 ponttal is be lehetett jutni. A Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan szakán pedig mindössze 108 pont volt a bekerülési küszöb.

Felsőoktatási felvételi 2026: a legtöbb egyetemen csak a gazdasági képzési területen növelték az állami férőhelyek számát

2024-ben már 100 pont alatt is volt ponthatár

A következő évben is több olyan szak akadt, ahol kifejezetten alacsony ponthatárt húztak. A 2024-es felvételin a legalacsonyabb pontszámok ezeknél a képzéseknél születtek:

• Tomori Pál Főiskola – gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 98 pont

• Wesley János Lelkészképző Főiskola – környezettan (nappali, önköltséges): 98 pont

• Wekerle Sándor Üzleti Főiskola – kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 82 pont

• Wekerle Sándor Üzleti Főiskola – gazdaságinformatikus (levelező, önköltséges): 78 pont

4,7 milliós alapképzés és közel kétmillió forintos mesterképzés: ezek a legdrágább egyetemi szakok 2026-ban

Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.

2025-ben ezeknél a szakoknál volt a legalacsonyabb a küszöb

A 2025-ös felvételi ponthatárai között is több olyan képzés szerepelt, ahol viszonylag alacsony pontszámmal lehetett bekerülni, főként levelező és önköltséges formában.

Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

• gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 116 pont

• gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 98 pont

• kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 126 pont

• kereskedelem és marketing (levelező, önköltséges): 100 pont

Tomori Pál Főiskola

• gazdálkodási és menedzsment (nappali, önköltséges): 160 pont

• gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 104 pont

• pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 132 pont

Edutus Egyetem

• gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 130 pont

• műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont

Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés

Gál Ferenc Egyetem

• szociális munka (levelező, önköltséges): 102 pont

• szociális munka (nappali, önköltséges): 140 pont

• gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 116 pont

• műszaki menedzser (levelező, önköltséges): 130 pont

• pénzügy és számvitel (levelező, önköltséges): 127 pont

Összességében elmondható, hogy a legalacsonyabb ponthatárok jellemzően önköltséges és levelező képzéseken jelennek meg, és főként kisebb intézmények gazdasági vagy társadalomtudományi szakjain fordulnak elő. Az országos minimumponthatár eltörlésével pedig az egyetemek jóval nagyobb mozgásteret kaptak abban, hogy meghatározzák, milyen pontszámmal lehet bekerülni az egyes képzésekre.

Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon

Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.