Hivatalos: megvan, hányan szeretnének idén egyetemre, főiskolára menni

Mutatjuk a legnépszerűbb képzési területeket a 2026-os felvételin.

Rekordszámú jelentkezővel zárult az idei felsőoktatási felvételi: összesen 140 427-en adták be jelentkezésüket, tavaly ez a szám 129 730 volt. Hankó Balázs a mai felsőoktatási felvételiről szóló sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez az elmúlt másfél évtized legmagasabb adata.

A kulturális és innovációs miniszter szerint az adatok azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás továbbra is vonzó a fiatalok számára. Hankó Balázs kiemelte, a jelentkezések számának növekedése különösen a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú területeken látványos.

2022-höz képest csaknem 30 ezerrel többen választották a műszaki, természettudományi, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár-, valamint pedagógusképzéseket.

A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a felsőoktatás a társadalmi felzárkózást is segíti: az elmúlt években két és félszeresére nőtt a hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők aránya.

Éretségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: az utolsó hetekben segítünk abban, hogyan készüljetek az írásbelire, a vizsgák napján pedig elsőként mutatjuk meg a feladatlapokat, nem hivatalos megoldásokat, szaktanári és diákvéleményeket.
Ha ezekről elsőként szeretnétek értesülni, két dolgot kell tennetek:
- lépjetek be az Eduline Érettségi 2026 - minden fontos infó egy helyen Facebook-csoportjába
- iratkozzatok fel az Eduline Érettségi/felvételi hírlevelére!
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.