Felsőoktatási felvételi: ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb ponthatárokat az elmúlt években
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
Mutatjuk a legnépszerűbb képzési területeket a 2026-os felvételin.
Rekordszámú jelentkezővel zárult az idei felsőoktatási felvételi: összesen 140 427-en adták be jelentkezésüket, tavaly ez a szám 129 730 volt. Hankó Balázs a mai felsőoktatási felvételiről szóló sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez az elmúlt másfél évtized legmagasabb adata.
A kulturális és innovációs miniszter szerint az adatok azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás továbbra is vonzó a fiatalok számára. Hankó Balázs kiemelte, a jelentkezések számának növekedése különösen a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú területeken látványos.
2022-höz képest csaknem 30 ezerrel többen választották a műszaki, természettudományi, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár-, valamint pedagógusképzéseket.
A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a felsőoktatás a társadalmi felzárkózást is segíti: az elmúlt években két és félszeresére nőtt a hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők aránya.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.