Rekordot döntött az idei felsőoktatási felvételi jelentkezések száma

Már 2023-ban és 2024-ben is sikerült meghaladni a 120 ezres jelentkezési számot, de idén ez megközelítette a 130 ezret.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen beszélt arról hétfőn, hogy az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési számát hozta Magyarországon az idei felvételi eljárás – írja az MTI.

„A rekordok éve volt az idei a felsőoktatási felvételi jelentkezésben, mivel 129 730-an adták be jelentkezéseiket valamilyen magyarországi felsőoktatási intézménybe”

- mondta KIM vezetője.

A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás eredményeit bemutató miniszteri tájékoztatón Hankó elmondta, hogy már 2023-ban és 2024-ben is sikerült meghaladni a 120 ezres jelentkezési számot, de idén ez megközelítette a 130 ezret.

Továbbá arról is beszámolt, hogy:

  • Magyarországnak már 12 egyeteme tartozik a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékába
  • 2022-höz képest 50 százalékkal nőtt a hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők száma
  • 2022-höz képest 57 százalékkal nőtt a szakképzésből felsőoktatásba jelentkezők száma
  • 2022-ben 74 ezer volt az első diplomát szerzők jelentkezési száma, ami 2025-re elérte a 102 ezret
  • a 30 év feletti jelentkezők száma 45 százalékkal nőtt 2022-höz képest, ami azt jelenti, hogy minden negyedik jelentkező 30 év feletti volt
  • 31 966-an adták be 30 év fölött a jelentkezésüket 2025-ben felsőoktatási képzésre

Érdekességként azt is megjegyezte, hogy a legidősebb jelentkezők 81 és 83 évesek voltak.

A jelenlegi 87 ezer, előzetesen biztosított állami ösztöndíjas hely még a növekvő felvételi jelentkezési számnak megfelelően is azt az arányt tudja biztosítani, amely az eddigi években az állami ösztöndíjas helyekre jelentkezettek és oda fölvettek arányát mutatja

- fűzte hozzá Hankó Balázs.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.