Rekordot döntött az idei felsőoktatási felvételi jelentkezések száma

Már 2023-ban és 2024-ben is sikerült meghaladni a 120 ezres jelentkezési számot, de idén ez megközelítette a 130 ezret.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen beszélt arról hétfőn, hogy az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési számát hozta Magyarországon az idei felvételi eljárás – írja az MTI.

„A rekordok éve volt az idei a felsőoktatási felvételi jelentkezésben, mivel 129 730-an adták be jelentkezéseiket valamilyen magyarországi felsőoktatási intézménybe”

- mondta KIM vezetője.

A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás eredményeit bemutató miniszteri tájékoztatón Hankó elmondta, hogy már 2023-ban és 2024-ben is sikerült meghaladni a 120 ezres jelentkezési számot, de idén ez megközelítette a 130 ezret.

Továbbá arról is beszámolt, hogy:

  • Magyarországnak már 12 egyeteme tartozik a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékába
  • 2022-höz képest 50 százalékkal nőtt a hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők száma
  • 2022-höz képest 57 százalékkal nőtt a szakképzésből felsőoktatásba jelentkezők száma
  • 2022-ben 74 ezer volt az első diplomát szerzők jelentkezési száma, ami 2025-re elérte a 102 ezret
  • a 30 év feletti jelentkezők száma 45 százalékkal nőtt 2022-höz képest, ami azt jelenti, hogy minden negyedik jelentkező 30 év feletti volt
  • 31 966-an adták be 30 év fölött a jelentkezésüket 2025-ben felsőoktatási képzésre

Érdekességként azt is megjegyezte, hogy a legidősebb jelentkezők 81 és 83 évesek voltak.

A jelenlegi 87 ezer, előzetesen biztosított állami ösztöndíjas hely még a növekvő felvételi jelentkezési számnak megfelelően is azt az arányt tudja biztosítani, amely az eddigi években az állami ösztöndíjas helyekre jelentkezettek és oda fölvettek arányát mutatja

- fűzte hozzá Hankó Balázs.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.