Friss adatok: az alapképzésre járó, nappali tagozatos hallgatók 83 százaléka gimnáziumból ment egyetemre

Az alapképzésre járó, nappali tagozatos egyetemi hallgatók csupán 13 százaléka érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból.

Az Oktatási Hivatal Aktív Hallgatói Kutatása többek között azt vizsgálta, hogy milyen iskolatípusból tanultak tovább egyetemen vagy főiskolán.

Ebből kiderült, hogy 2023-ban a kérdőívet kitöltő 16277 nappali tagozatos, alapszakos hallgató 83 százaléka gimnáziumból jutott be a felsőoktatásba, és csupán 13 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból, a többieket pedig másik egyéb iskolából vették fel.

Képzési területenként a ugyanezek az arányok (kerekítve) a következőképpen alakultak az alapszakokon, nappali tagozaton:

  • agrár: 79 százalék gimnázium, 20 százalék technikum
  • államtudomány: 79 százalék gimnázium, 18 százalék technikum
  • bölcsészettudomány: 88 százalék gimnázium, 8,7 százalék technikum
  • gazdaságtudományok: 82 százalék gimnázium, 16 százalék technikum
  • informatika: 76 százalék gimnázium, 22 százalék technikum
  • jogi: 84 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
  • műszaki: 83 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
  • művészet: 62 százalék gimnázium, 36 százalék technikum
  • orvos-és egészségtudomány: 87 százalék gimnázium, 11 százalék technikum
  • pedagógusképzés: 85 százalék gimnázium, 12 százalék technikum
  • sporttudomány: 84 százalék gimnázium, 14 százalék technikum
  • társadalomtudományok: 90 százalék gimnázium, 8 százalék technikum
  • természettudományok: 89 százalék gimnázium, 8 százalék technikum

Az adatokból látszik, hogy a hallgatók döntő többsége gimnáziumokból érkezett a felsőoktatásba. A gimnáziumi felvételit pedig a következő évtől az is megnehezíti, hogy ha elfodják Pintér Sándor rendeletét, már a kompetenciamérés eredménye is bele fog számítani az eredményekbe.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.