Friss adatok: az alapképzésre járó, nappali tagozatos hallgatók 83 százaléka gimnáziumból ment egyetemre

Az alapképzésre járó, nappali tagozatos egyetemi hallgatók csupán 13 százaléka érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból.

Az Oktatási Hivatal Aktív Hallgatói Kutatása többek között azt vizsgálta, hogy milyen iskolatípusból tanultak tovább egyetemen vagy főiskolán.

Ebből kiderült, hogy 2023-ban a kérdőívet kitöltő 16277 nappali tagozatos, alapszakos hallgató 83 százaléka gimnáziumból jutott be a felsőoktatásba, és csupán 13 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból, a többieket pedig másik egyéb iskolából vették fel.

Képzési területenként a ugyanezek az arányok (kerekítve) a következőképpen alakultak az alapszakokon, nappali tagozaton:

  • agrár: 79 százalék gimnázium, 20 százalék technikum
  • államtudomány: 79 százalék gimnázium, 18 százalék technikum
  • bölcsészettudomány: 88 százalék gimnázium, 8,7 százalék technikum
  • gazdaságtudományok: 82 százalék gimnázium, 16 százalék technikum
  • informatika: 76 százalék gimnázium, 22 százalék technikum
  • jogi: 84 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
  • műszaki: 83 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
  • művészet: 62 százalék gimnázium, 36 százalék technikum
  • orvos-és egészségtudomány: 87 százalék gimnázium, 11 százalék technikum
  • pedagógusképzés: 85 százalék gimnázium, 12 százalék technikum
  • sporttudomány: 84 százalék gimnázium, 14 százalék technikum
  • társadalomtudományok: 90 százalék gimnázium, 8 százalék technikum
  • természettudományok: 89 százalék gimnázium, 8 százalék technikum

Az adatokból látszik, hogy a hallgatók döntő többsége gimnáziumokból érkezett a felsőoktatásba. A gimnáziumi felvételit pedig a következő évtől az is megnehezíti, hogy ha elfodják Pintér Sándor rendeletét, már a kompetenciamérés eredménye is bele fog számítani az eredményekbe.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.