Az új jogszabályt február 26-ig lehet véleményezni.
A kormány honlapján megjelent tervezet szerint szeretnék lehetővé tenni, hogy a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák.
A Pintér Sándor által jegyzett módosítás azzal érvel az osztályzás mellett, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
A belügyminiszteri rendelet célja ezzel, hogy növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére. Ezért a mérésen nyújtott teljesítményüket „osztályzatokkal díjazzák”, az eredményt beszámítják a középfokú felvételin elérhető pontszámokba, amely „méltó elismerése a tanulók befektetett munkájának” – magyarázták meg a rendelettervezetben az ezzel kapcsolatos döntést.
Pintér Sándor szerint segítené a kompetenciamérés az oktatási rendszerben betöltött szerepét, hogy a tanulók a képességszintjük eredményeik szerint kapnának érdemjegyet. Ez pedig az év végi osztályzatok megállapításánál két érdemjegyenek számít.
Az új szabályt először először a 2025/2026-os tanév középfokú felvételi eljárásánál kell alkalmazni. A tanulmányi eredménybe a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei már beszámítanak.
A kompetenciafelmérés érdemjegyre váltásáról néhány hete a szülőket a Kréta-rendszerén keresztül kérdezték meg.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója korábban úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy rendszerszintű beavatkozás a magyar közoktatásba, ha a kompetenciamérés eredménye beleszámít a gimnáziumi felvételibe.
Arról nem beszélve, hogy annak, ha tétje lesz a kompetenciamérésnek, még nagyobb hátrányba taszítja az SNI-s, BTMN-es diákokat, akik eddig eleve mentesületek ez alól a felmérés alól. Ezeknek a diákoknak emiatt kevesebb esélyük lenne bejutni az általuk választott középiskolákba, illetve a rosszabb átlag miatt sérülne az önbecsülésük is.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
