Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Az új jogszabályt február 26-ig lehet véleményezni.
A kormány honlapján megjelent tervezet szerint szeretnék lehetővé tenni, hogy a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák.
A Pintér Sándor által jegyzett módosítás azzal érvel az osztályzás mellett, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
A belügyminiszteri rendelet célja ezzel, hogy növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére. Ezért a mérésen nyújtott teljesítményüket „osztályzatokkal díjazzák”, az eredményt beszámítják a középfokú felvételin elérhető pontszámokba, amely „méltó elismerése a tanulók befektetett munkájának” – magyarázták meg a rendelettervezetben az ezzel kapcsolatos döntést.
Pintér Sándor szerint segítené a kompetenciamérés az oktatási rendszerben betöltött szerepét, hogy a tanulók a képességszintjük eredményeik szerint kapnának érdemjegyet. Ez pedig az év végi osztályzatok megállapításánál két érdemjegyenek számít.
Az új szabályt először először a 2025/2026-os tanév középfokú felvételi eljárásánál kell alkalmazni. A tanulmányi eredménybe a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei már beszámítanak.
A kompetenciafelmérés érdemjegyre váltásáról néhány hete a szülőket a Kréta-rendszerén keresztül kérdezték meg.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója korábban úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy rendszerszintű beavatkozás a magyar közoktatásba, ha a kompetenciamérés eredménye beleszámít a gimnáziumi felvételibe.
Arról nem beszélve, hogy annak, ha tétje lesz a kompetenciamérésnek, még nagyobb hátrányba taszítja az SNI-s, BTMN-es diákokat, akik eddig eleve mentesületek ez alól a felmérés alól. Ezeknek a diákoknak emiatt kevesebb esélyük lenne bejutni az általuk választott középiskolákba, illetve a rosszabb átlag miatt sérülne az önbecsülésük is.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.