Az oktatási miniszter bejelentette, hogy akciótervet indítanak a tanárhiány problémájának megoldására és a tanrend felülvizsgálatára.
Több mint 1700 embert vettek őrizetbe pénteken Franciaországban a középiskolások tüntetésein, amelyekkel a tanulók az eszköz- és tanárhiány ellen tiltakoznak – közölte péntek este Laurent Nunez francia belügyminiszter.
Az MTI tudósítása szerint a belügyminiszter elítélte az erőszakot és arról tájékoztatott, hogy a demonstrációk országszerte 735 intézményt érintenek, 158-ból pedig erőszakcselekményeket is jelentettek, például tárgyakat dobáltak a rendőrök, tanárok, újságírók felé.
Hétfőtől péntekig már több mint 5000 embert, csak pénteken 1747 embert vettek őrizetbe. A zavargásokban több tucat rendőr és csendőr is megsebesült.
Édouard Geffray oktatási miniszter miután találkozott a tiltakozások szervezőivel, bejelentette, hogy akciótervet indítanak a tanárhiány kezelésére, valamint a tanrend felülvizsgálatára. Emlékeztetett azonban, hogy a 2027-es tanévről már nem ő fogja meghozni a döntéseket, amellyel a jövő áprilisi elnökválasztásokra utalt.
A középiskolások tiltakozó mozgalma szeptember 21-én kezdődött a Párizshoz közeli Créteil Saint-Exupéry Gimnáziumában. Az akciók immár második hete tartanak, és azóta az ország más részeire is átterjedtek, a középiskolás diákok több pénzt, felújított épületeket és tisztességes körülményeket követelnek.
A diáktüntetések több helyen erőszakba torkolltak, ezért országszerte nagyjából 400 iskola maradt zárva pénteken, Sébastien Lecornu miniszterelnök pedig válságtanácsot hívott össze.
Második hete tüntetnek iskolafoglalásokkal a középiskolás diákok, akik több pénzt, felújított épületeket és tisztességes körülményeket követelnek. A megmozdulások egyre erőszakosabbá kezdenek válni, Sébastien Lecornu miniszterelnök válságtanácsot hívott össze.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
