Tiltakozik a PDSZ a kompetenciamérések jeggyel történő értékelése ellen

A szervezet szerint az érdemjegyek adását nem lehet fegyelmezési eszközként alkalmazni. A kompetenciamérés osztályozása pedig parancsuralmi intézkedés lenne.

Tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) a Köznevelési Államtitkárság sajtóban megjelent elképzelése ellen, miszerint a kompetenciamérést beleszámítanák a felvételi eljárásba, illetve a diákok év végi értékelésébe is.

A hvg360 nemrég arról számolt be, hogy az oktatási államtitkárságon arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy a tárca olyan szabályozást készít elő, amely alapján a diákok kompetenciamérési eredménye akár már idén tavasszal, érdemjegy formájában beleszámítana az év végi jegyükbe.

A lap megkereste a Belügyminisztériumot, ahonnan azt a választ kapták, hogy a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget is vizsgál, melyek egyértelművé tennék a tanulók számára, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság. De ennek kapcsán még nem született döntés.

A PDSZ közleménye szerint „a diákok értékelése önmagában egy nagyon összetett folyamat, a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését.”

A kompetenciamérés ugyanis jelen formájában nem alkalmas arra, hogy valódi mérési eredményeket mutasson, mivel erőteljesen a lexikális tudás mérésének irányába tolódik. A célja viszont az lenne, hogy felmérje, az iskolában tanultak mennyiben fejlesztették a gyerekek egyes kompetenciáit.

„A kompetenciamérések jeggyel való értékelése mindössze fegyelmi eszközként tud szolgálni a kormányzat kezében annak érdekében, hogy a diákok komolyabban vegyék ezeket a feladatsorokat”

- írja a PDSZ.

Arról nem is beszélve, hogy ezek a tervek rendkívül hátrányosan érintenék az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat, ami csak még jobban megnehezítené a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan pedig felgyorsítaná a leszakadásukat.

Mindezek miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeli, hogy:

  • a jogalkotó állítsa le a kompetenciamérések jeggyel történő értékelésére, illetve a felvételi pontokba való beszámítására vonatkozó terveit még azelőtt, hogy bármilyen jogszabálytervezetet megalkotna;
  • szakértők, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával állítsa helyre a kompetenciamérések relevanciáját;
  • adja vissza a pedagógusok és az iskolák autonómiáját, mivel helyi viszonylatokban fogják tudni eldönteni, hogy adott közösségben élő gyerekek számára milyen nevelési-oktatási folyamatra van szükség ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjanak fejlődni magukhoz képest;
  • szakértők, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával dolgozzon ki a szegregációt jelentős mértékben csökkentő, illetve megszüntető stratégiát!
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.