Tiltakozik a PDSZ a kompetenciamérések jeggyel történő értékelése ellen

A szervezet szerint az érdemjegyek adását nem lehet fegyelmezési eszközként alkalmazni. A kompetenciamérés osztályozása pedig parancsuralmi intézkedés lenne.

Tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) a Köznevelési Államtitkárság sajtóban megjelent elképzelése ellen, miszerint a kompetenciamérést beleszámítanák a felvételi eljárásba, illetve a diákok év végi értékelésébe is.

A hvg360 nemrég arról számolt be, hogy az oktatási államtitkárságon arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy a tárca olyan szabályozást készít elő, amely alapján a diákok kompetenciamérési eredménye akár már idén tavasszal, érdemjegy formájában beleszámítana az év végi jegyükbe.

A lap megkereste a Belügyminisztériumot, ahonnan azt a választ kapták, hogy a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget is vizsgál, melyek egyértelművé tennék a tanulók számára, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság. De ennek kapcsán még nem született döntés.

A PDSZ közleménye szerint „a diákok értékelése önmagában egy nagyon összetett folyamat, a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését.”

A kompetenciamérés ugyanis jelen formájában nem alkalmas arra, hogy valódi mérési eredményeket mutasson, mivel erőteljesen a lexikális tudás mérésének irányába tolódik. A célja viszont az lenne, hogy felmérje, az iskolában tanultak mennyiben fejlesztették a gyerekek egyes kompetenciáit.

„A kompetenciamérések jeggyel való értékelése mindössze fegyelmi eszközként tud szolgálni a kormányzat kezében annak érdekében, hogy a diákok komolyabban vegyék ezeket a feladatsorokat”

- írja a PDSZ.

Arról nem is beszélve, hogy ezek a tervek rendkívül hátrányosan érintenék az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat, ami csak még jobban megnehezítené a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan pedig felgyorsítaná a leszakadásukat.

Mindezek miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeli, hogy:

  • a jogalkotó állítsa le a kompetenciamérések jeggyel történő értékelésére, illetve a felvételi pontokba való beszámítására vonatkozó terveit még azelőtt, hogy bármilyen jogszabálytervezetet megalkotna;
  • szakértők, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával állítsa helyre a kompetenciamérések relevanciáját;
  • adja vissza a pedagógusok és az iskolák autonómiáját, mivel helyi viszonylatokban fogják tudni eldönteni, hogy adott közösségben élő gyerekek számára milyen nevelési-oktatási folyamatra van szükség ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjanak fejlődni magukhoz képest;
  • szakértők, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával dolgozzon ki a szegregációt jelentős mértékben csökkentő, illetve megszüntető stratégiát!
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.