Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A KRÉTA rendszerén kiküldött szülői kérdőívek kapcsán a szervezet azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy milyen szempontok alapján szeretnék rangsorolni az iskolákat és mi lesz a lista végén lévő intézmények sorsa.
A középiskolai felvételi kapcsán vagy azt lehetett megjelölni, hogy a mostani eljárás megfelelő vagy pedig azt, hogy "támogatom a kompetenciamérések eredményeinek figyelembevételét, mert növelné a felvételi és az értékelés objektivitását". Olyan opció, hogy a mostani rendszer rossz vagy a „nem válaszolok” nem is szerepelt a lehetséges válaszok között.
A rangsorok kapcsán gyakorlatilag csak az igen vagy a nem közül lehetett választani.
Számítani fog a pedagógushiány?
A Szülői Hang szervezet ezután levelet küldött Pintér Sándornak, amelyben számos kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontok alapján rangsorolnák az iskolákat.
Többek között:
Egyébként a 2022-es kompetenciamérés eredményeiből az is kiderült, hogy a mérésben részt vevő intézményekben összesen 6043 betöltetlen pedagógus-álláshelyet jeleztek az intézményvezetők 2022-ben. (2023-ban ezt már meg sem kérdezték a kérdőívben) Országosan összesen 3851 olyan "tanár" tanított a vizsgált iskolákban, akiknek nincs pedagógus végzettsége vagy szakképzettsége az általa oktatott tárgyból.Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as kompetenciamérés még a státusztörvény elfogadása és a 2024-es és a 2025-ös januári béremelés előtt készült.
A Szülői Hang a levélben felvetette azt a kérdést is, hogy "hogyan versenyeztethető egymással az az iskola, ahol a pedagógusok rengeteg időt és energiát fektetnek abba, hogy a nehéz családi és szociális helyzetből jövő, tanulási, beilleszkedési problémákkal küszködő gyerekeket fejlesszék, azzal az iskolával, ahol nincsenek nagy számban hátrányos helyzetű gyermekek, ahol nem foglalkoznak külön a gyerekekkel, mégis jobb eredményt érnek el a szerencsésebb családi háttér, a kedvezőbb lehetőségek miatt?”
Azzal, hogy egyre nehezebb egy jó osztályba, iskolába bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás, részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Bezárnának iskolákat?A Szülői Hang a levélben azt is megkérdezte Pintér Sándortól, hogy egy ilyen központi rangsornak milyen célja van? Például a tehetősebb családok számára könnyítené meg az iskolaválasztást vagy esetleg a lista végén szereplő intézményeket bezárnák.
A Szülői Hang a kérdőív kapcsán azt is megjegyezte, hogy látszik, hogy jövőben a kompetenciamérések eredményét is figyelembe akarják venni a gimnáziumi felvételi során, ezzel „növelve az értékelés objektivitását." Ehhez képest a kompetenciamérések célja az iskolák pedagógiai módszereinek, működésének mérése, nem pedig a gyerekek egyéni tudásának felmérésére.
Arról nem beszélve, hogy a kompetenciaméréseken óriási különbségek vannak az egyes régiók között. A 2023-as kompetenciamérésen például Budapest és Csongrád-Csanád vármegye mellett a Győr-Moson-Sopron illetve Vas vármegyében élők teljesítettek a legjobban matekból, az ország észak-keleti fele pedig a szövegértéshez és a természettudományokhoz hasonlóan, matekból is az átlag alatt teljesített.
Amennyiben a kompetenciamérésből felvételi tesztet csinálnak, erre a tanulókat külön fel kell készíteni, így pont az várható, ami az írásbeli felvételin: a tehetősebb, szerencsésebb családok külön tanfolyamokkal fogják segíteni a gyerekeiket, a kevésbé tehetősek, kevésbé szerencsések pedig hátrányba kerülnek.
- írták.
A Szülői Hang a levélben kitért arra, hogy a mesterséges központi minimum ponthatárral nehezítik a gimnáziumokba való bejutást és miután a kormány egyik államtitkára kijelentette, hogy legalább négyből egy gimnáziumi férőhelyet meg kívánnak szüntetni, de akár minden második gimnáziumi hely megszüntetése is felmerül, „nem nehéz arra gondolni, hogy a kormány a gimnáziumi férőhelyek radikális csökkentését tervezi.”
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.