Középiskolai felvételi 2025: az ajánlott minimum pontszám alatt is lehet gimnáziumba jelentkezni?

Fontos kérdés, ha jövő szeptemberben középiskolába mentek.

December 2-ig tudtok jelentkezni a központi írásbelire, ha olyan középiskolába jelentkeztek, ahol ez a felvételi eljárás része. Az Eduline-on is beszámoltunk, hogy a központi írásbelinek idén a szokásosnál is nagyobb súlya lesz, hiszen a tankerületi fenntartású gimnáziumokban ajánlott minimumponthatárok vannak.

Ugyanis a 100-ból minimum 50 pontot kellene írni a központi írásbelin azoknak a nyolcadikosoknak, akik oda szeretnének jelentkezni. Ha pedig nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének.

Nincsenek jobb helyzetben a 6 vagy 8 osztályos állami gimnáziumba készülő diákok sem, hiszen nekik alsó hangon 70 pontot kellene összegyűjteniük a híresen nehéz megmérettetésen.

A Klebelsberg Központ is elismerte, hogy az állami gimnáziumok valóban kaptak egy ajánlást a tankerületi központoktól, de ugyanakkor hozzátették, hogy minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszi figyelembe.

Vagyis ez azt jelenti, hogy akkor is lehet jelentkezni gimnáziumba, ha a központi írásbeli valakinek rosszabbul sikerül.

 

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.