Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Elkészült és társadalmi egyeztetésre került a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításának tervezete, amely jelentősen átalakítaná az iskolaérettséggel kapcsolatos döntések rendszerét. A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy az Oktatási Hivatal helyett ismét az óvodák, a szülők és szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok kapnának meghatározó szerepet annak eldöntésében, hogy egy gyerek megkezdje-e az általános iskolát, vagy még egy évig óvodában maradjon.
A törvénytervezetben megfogalmazott célkitűzés szerint „a gyermek iskolaérettségéről ismét az őt ismerő óvodapedagógus, az óvodavezető és a szülő dönt, szükség esetén a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának bevonásával”.
A jelenlegi rendszer 2020-as bevezetése óta számos kritika érte az iskolaérettségi döntések központosítását, és a törvénytervezet indokolása is elismeri, hogy a korábbi rendszer több gyermekközpontú garanciája megszűnt vagy meggyengült. A dokumentum szerint a szakértői bizottságok a hozzájuk került ügyek több mint 90 százalékában további egy év óvodát javasoltak, az Oktatási Hivatal pedig minden esetben elfogadta a szakértők javaslatát.
A Szülői Hang közösség már 2021-ben a szabályozás visszavonását követelte, többek között azért, mert szerintük a rendszer nem biztosít megfelelő szerepet a gyereket ismerő óvodapedagógusoknak. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2026-os javaslata pedig már kifejezetten azt szorgalmazta, hogy az iskolaérettségről elsősorban a szülő és az óvodapedagógus dönthessen, külső szerv bevonására csak vitás esetekben legyen szükség. A mostani tervezet lényegében ebbe az irányba alakítaná át a rendszert.
A törvényjavaslat szerint a tankötelezettség megkezdéséről alapvetően az óvodavezető döntene, az óvodapedagógus és a szülő véleményét figyelembe véve. Ha a szülő és az óvodapedagógus egyetértene abban, hogy a gyerek készen áll az iskolára, az óvodavezető ennek megfelelően dönthetne. Ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha mindketten úgy látnák, hogy a gyereknek még egy év óvodai nevelésre van szüksége.
Ha viszont a szülő és az óvodapedagógus véleménye eltérne, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának kellene döntenie az iskolaérettségről. Szakértői bizottsági eljárásra akkor is sor kerülhetne, ha azt az óvodavezető és a szülő közösen kezdeményezné.
A tervezet szerint az iskolaérettséggel kapcsolatos döntések ellen továbbra is lenne lehetőség jogorvoslatra. Az új szabályozás azonban már nem az Oktatási Hivatal jelenlegi kérelmezési eljárására épülne.
A törvénytervezet már az eljárás konkrét határidőit is tartalmazza:
A törvényjavaslat szerint az új rendelkezéseket először a 2027/2028-as tanévben történő iskolakezdés egy évvel való elhalasztására vonatkozó döntéseknél alkalmaznák. Ez azt jelenti, hogy a változtatások már a 2027 szeptemberében iskolába készülő gyerekeket és szüleiket is érinthetik.
Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetről van szó, így a szabályok a jogszabály elfogadásáig még módosulhatnak. A tervezetet november 13-ig van lehetőség véleményezni.
Legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az elmúlt években a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer következményeként – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség. A szülői szervezet szerint a jelenlegi szabályozás sok gyermeket éretlenül kényszerít iskolába, ami hosszú távú tanulási és lelki problémákhoz vezethet.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
Sinka Edit, a központ elnöke szerint luxus lenne továbbra is úgy jelentős forrásokat fordítani oktatásfejlesztésre, hogy nem ismerik a programok tényleges eredményességét. A tervek szerint ezért a jövőben minden fejlesztést kutatással kísérnének, és a sikertelen programok értékeléseit is nyilvánosságra hoznák.
Az új tankerületi igazgatók között művelődési ház igazgató és több ügyvéd is van.
A távozás oka, hogy bizalomvesztés áll fenn közte és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma között. A lemondás hírét Magyar Péter is megerősítette, úgy fogalmazott: „lépésről lépésre halad a tisztítótűz”.
A maximális szerezhető pont mindenhol egységesen 100, a számítás módjáról azonban az egyetemek döntenek.
A gyömrői diákok szeptemberben már a második tanévüket kezdték meg az ideiglenes konténeriskolában, a kormányhatározat szerint végre megépülhet az állandó bázis.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
