A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) már korábban több, az óvodai nevelést érintő változtatást sürgetett. Többek között az iskolaérettségi döntés rendszerének átalakítását, a kötelező 45 perces iskola-előkészítés kivezetését, az oviKRÉTA átalakítását, az adminisztráció csökkentését és a szakemberhiány kezelését javasolták.
A PDSZ és a PSZ augusztus 6-án tette közzé közös szakmai tervezetét, amely több ponton is hasonló problémákra hívja fel a figyelmet. A két szakszervezet szerint az óvodai nevelésben azonnali, rendszerszintű változtatásokra van szükség. A tervezet három nagy területen fogalmaz meg javaslatokat.
Az iskolaérettség és az óvoda-iskola átmenet szabályozásában visszaadnák az iskolaérettségről szóló döntés jogát az óvodapedagógusnak és a szülőnek, a külső szervek csak vitás esetekben döntenének. Felülvizsgálnák a hatéves korhatárt, a januári kérelmezési határidőt az iskolai beiratkozáshoz közelebbi időpontra – például április közepére – tolnák, és a tanköteles korú gyerekek kötelező 45 perces külön fejlesztésének szabályát is átgondolnák. A szakszervezetek szerint az óvoda és az iskola közötti rugalmas átmenetre, játékos fejlesztésre és a gyerekek egyéni érési ütemének figyelembevételére lenne szükség a korai „kisiskolásítás” helyett.
A foglalkoztatási feltételeknél és a szakember-ellátottságnál minden csoportban egész nap biztosítanák szakképzett óvodapedagógus jelenlétét, és jelentősen növelnék a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, logopédusok, pszichológusok és fejlesztőpedagógusok számát. Bővítenék az SNI-s gyerekeket ellátó intézményrendszer kapacitását is, és jogszabályban rögzítenék, hogy megfelelő szakirányú végzettség nélkül az óvodapedagógusokat nem lehet gyógypedagógiai feladatok ellátására kötelezni.
A harmadik nagy terület az adminisztráció, a bérrendszer és az intézményi működés. A két szakszervezet megszüntetné az oviKRÉTA jelenlegi formájának kötelező alkalmazását, rendezné a NOKS- és technikai dolgozók jogállását és illetményrendszerét, a bérezésben jobban elismerné a szakmai tapasztalatot, valamint egyértelmű szabályokat alkotna az átfedési idő díjazására. Változtatnának a pedagógusminősítésen és a továbbképzéseken is: a portfóliók helyett nagyobb hangsúlyt helyeznének a gyakorlati munkára, a képzésekbe pedig beemelnék többek között az óvodai bullying, a kortárs bántalmazás és a kirekesztés felismerését és kezelését.
A tervezet emellett állami fejlesztési programot sürget az önkormányzati óvodák korszerűsítésére, változtatna az intézményvezetők kiválasztásán, nagyobb teret adna a helyi igényeknek az óvodák nyitvatartásának meghatározásakor, intézményi garanciákat vezetne be a munkahelyi mobbing ellen, és az óvodai étkeztetés minőségén is javítana.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
A dokumentum külön fejezetben sorolja fel azokat a területeket, amelyek a két szakszervezet szerint további felülvizsgálatot és egyeztetést igényelnek.
Ezek egyike az óvodai nevelők jogállása. A tervezet szerint a jelenlegi szabályozás komoly feszültségeket okoz. „Jelenleg az óvodai nevelő végzettség elégséges az óvodapedagógusi státusz betöltéséhez, ami komoly szakmai és emberi feszültségeket okoz az óvodapedagógusok és az óvodai nevelő munkavállalók között” – fogalmaznak. Emiatt a PDSZ és a PSZ az óvodai nevelők jogállásának felülvizsgálatát és a szabályozás pontosítását kéri.
Felülvizsgálnák a csoportlétszámokat is, többek között a rendszeres túllétszám és a költségmegtakarítási célú csoportösszevonások miatt. A két szakszervezet konkrét felső határt is javasol:
A minőségi nevelőmunka biztosításához – a helyi sajátosságokhoz igazodva – elengedhetetlen, hogy a csoportlétszám maximum 20 főben legyen korlátozva.
A dokumentum szerint erre különösen azokban a csoportokban lenne szükség, ahol SNI-s vagy BTMN-es gyerekeket is nevelnek. Ezeknél a csoportoknál kötelező többletfinanszírozást és azonnali létszámcsökkentést is előírnának, ennek pontos jogi és pénzügyi keretei azonban még felülvizsgálatra szorulnak.
Az esélyteremtési illetményeknél a két szakszervezet egyenesen „rendszerszintű anomáliáról” ír:
Előfordul, hogy olyan óvodapedagógus is megkapja, akinek a csoportjában nincs HHH-s (halmozottan hátrányos helyzetű) gyermek, miközben a gyermekkel ténylegesen és halmozottan foglalkozó NOKS-dolgozók sok helyen kimaradnak ebből a juttatásból.
Ezért az esélyteremtési illetmények egységes és igazságos szabályozását, a jogosulti kör kiterjesztését és a rendszer teljes átvilágítását kérik.
A szakszervezetek az óvodai munkaerőpiac ellentmondásaira is felhívják a figyelmet. A tervezet szerint ugyanis az országos szakemberhiány mellett ezzel látszólag ellentétes folyamatok is zajlanak. „Az általános óvodapedagógus-hiány mellett bizonyos térségekben a csökkenő gyermeklétszám miatt munkanélküliség jelentkezik, és nagyvárosokban is csoportokat zárnak be” – hangsúlyozzák.
A két érdekképviselet ezért olyan intézkedéscsomagot tart szükségesnek, amely egyszerre kezeli a szakemberhiányt és a csökkenő gyermeklétszám miatt egyes térségekben kialakuló foglalkoztatási problémákat.
A tervezet emellett a fenntartói rendszer és az uniós pályázati projektek kedvezményezetti körének felülvizsgálatát is kéri a visszaélések megakadályozása érdekében. A finanszírozásnál pedig nagyobb átláthatóságot követelnek:
Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a fenntartók az óvodai normatívát és támogatásokat más, nem az intézmény működését vagy fejlesztését szolgáló célokra fordítsák.
Ennek érdekében a fenntartókat a személyi és tárgyi feltételekre biztosított források teljes körű gazdasági átláthatóságára köteleznék, az intézményvezetőknek pedig érdemi betekintési és ellenőrzési jogot adnának az intézményüket érintő teljes költségvetés felett.
Felülvizsgálnák továbbá a KIRA bérszámfejtési rendszert, egyebek mellett azért, hogy a munkavállalók számára átláthatóbbá és könnyebben értelmezhetővé váljanak a fizetési jegyzékek.
Végül a tervezet a finanszírozás átláthatóságát is szigorítaná. A fenntartókat köteleznék arra, hogy átláthatóvá tegyék a személyi és tárgyi feltételekre biztosított források felhasználását, az intézményvezetőknek pedig érdemi betekintési és ellenőrzési jogot adnának az óvodájuk teljes költségvetése felett. A szakszervezetek azt is megakadályoznák, hogy az óvodáknak járó normatívát és támogatásokat a fenntartók az intézmény működésétől vagy fejlesztésétől eltérő célokra fordítsák.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
A tegnap megválasztott köztársasági elnök Budapesten érettségizett, majd az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Később főiskolai vezető, országgyűlési képviselő, majd strasbourgi bíró lett, hazatérése után pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották.
Alig változott a 2026/2027-es tanév rendje a társadalmi egyeztetés után. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint sok esetben érthető, hogy jogi vagy időbeli korlátok miatt nem lehet megvalósítani a beérkező javaslatokat, de minderről a minisztériumnak sokkal világosabban kellene kommunikálnia.
@eduline.hu “Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
Már több mint 13 ezer forintba kerül egy átlagos hátizsák, és a 700 forintot is átlépte egy adag iskolai ebéd átlagára. Mutatjuk, mi minden drágult még az új tanév előtt.
