Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) már korábban több, az óvodai nevelést érintő változtatást sürgetett. Többek között az iskolaérettségi döntés rendszerének átalakítását, a kötelező 45 perces iskola-előkészítés kivezetését, az oviKRÉTA átalakítását, az adminisztráció csökkentését és a szakemberhiány kezelését javasolták.

A PDSZ és a PSZ augusztus 6-án tette közzé közös szakmai tervezetét, amely több ponton is hasonló problémákra hívja fel a figyelmet. A két szakszervezet szerint az óvodai nevelésben azonnali, rendszerszintű változtatásokra van szükség. A tervezet három nagy területen fogalmaz meg javaslatokat.

Az iskolaérettség és az óvoda-iskola átmenet szabályozásában visszaadnák az iskolaérettségről szóló döntés jogát az óvodapedagógusnak és a szülőnek, a külső szervek csak vitás esetekben döntenének. Felülvizsgálnák a hatéves korhatárt, a januári kérelmezési határidőt az iskolai beiratkozáshoz közelebbi időpontra – például április közepére – tolnák, és a tanköteles korú gyerekek kötelező 45 perces külön fejlesztésének szabályát is átgondolnák. A szakszervezetek szerint az óvoda és az iskola közötti rugalmas átmenetre, játékos fejlesztésre és a gyerekek egyéni érési ütemének figyelembevételére lenne szükség a korai „kisiskolásítás” helyett.

A foglalkoztatási feltételeknél és a szakember-ellátottságnál minden csoportban egész nap biztosítanák szakképzett óvodapedagógus jelenlétét, és jelentősen növelnék a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, logopédusok, pszichológusok és fejlesztőpedagógusok számát. Bővítenék az SNI-s gyerekeket ellátó intézményrendszer kapacitását is, és jogszabályban rögzítenék, hogy megfelelő szakirányú végzettség nélkül az óvodapedagógusokat nem lehet gyógypedagógiai feladatok ellátására kötelezni.

A harmadik nagy terület az adminisztráció, a bérrendszer és az intézményi működés. A két szakszervezet megszüntetné az oviKRÉTA jelenlegi formájának kötelező alkalmazását, rendezné a NOKS- és technikai dolgozók jogállását és illetményrendszerét, a bérezésben jobban elismerné a szakmai tapasztalatot, valamint egyértelmű szabályokat alkotna az átfedési idő díjazására. Változtatnának a pedagógusminősítésen és a továbbképzéseken is: a portfóliók helyett nagyobb hangsúlyt helyeznének a gyakorlati munkára, a képzésekbe pedig beemelnék többek között az óvodai bullying, a kortárs bántalmazás és a kirekesztés felismerését és kezelését.

A tervezet emellett állami fejlesztési programot sürget az önkormányzati óvodák korszerűsítésére, változtatna az intézményvezetők kiválasztásán, nagyobb teret adna a helyi igényeknek az óvodák nyitvatartásának meghatározásakor, intézményi garanciákat vezetne be a munkahelyi mobbing ellen, és az óvodai étkeztetés minőségén is javítana.

Hiába jelentkeznek egyre többen: több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből

Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.

A csoportlétszámok és az esélyteremtési illetmények sincsenek rendben

A dokumentum külön fejezetben sorolja fel azokat a területeket, amelyek a két szakszervezet szerint további felülvizsgálatot és egyeztetést igényelnek.

Ezek egyike az óvodai nevelők jogállása. A tervezet szerint a jelenlegi szabályozás komoly feszültségeket okoz. „Jelenleg az óvodai nevelő végzettség elégséges az óvodapedagógusi státusz betöltéséhez, ami komoly szakmai és emberi feszültségeket okoz az óvodapedagógusok és az óvodai nevelő munkavállalók között” – fogalmaznak. Emiatt a PDSZ és a PSZ az óvodai nevelők jogállásának felülvizsgálatát és a szabályozás pontosítását kéri.

Felülvizsgálnák a csoportlétszámokat is, többek között a rendszeres túllétszám és a költségmegtakarítási célú csoportösszevonások miatt. A két szakszervezet konkrét felső határt is javasol:

A minőségi nevelőmunka biztosításához – a helyi sajátosságokhoz igazodva – elengedhetetlen, hogy a csoportlétszám maximum 20 főben legyen korlátozva.

A dokumentum szerint erre különösen azokban a csoportokban lenne szükség, ahol SNI-s vagy BTMN-es gyerekeket is nevelnek. Ezeknél a csoportoknál kötelező többletfinanszírozást és azonnali létszámcsökkentést is előírnának, ennek pontos jogi és pénzügyi keretei azonban még felülvizsgálatra szorulnak.

Az esélyteremtési illetményeknél a két szakszervezet egyenesen „rendszerszintű anomáliáról” ír:

Előfordul, hogy olyan óvodapedagógus is megkapja, akinek a csoportjában nincs HHH-s (halmozottan hátrányos helyzetű) gyermek, miközben a gyermekkel ténylegesen és halmozottan foglalkozó NOKS-dolgozók sok helyen kimaradnak ebből a juttatásból.

Ezért az esélyteremtési illetmények egységes és igazságos szabályozását, a jogosulti kör kiterjesztését és a rendszer teljes átvilágítását kérik.

A szakszervezetek az óvodai munkaerőpiac ellentmondásaira is felhívják a figyelmet. A tervezet szerint ugyanis az országos szakemberhiány mellett ezzel látszólag ellentétes folyamatok is zajlanak. „Az általános óvodapedagógus-hiány mellett bizonyos térségekben a csökkenő gyermeklétszám miatt munkanélküliség jelentkezik, és nagyvárosokban is csoportokat zárnak be” – hangsúlyozzák.

A két érdekképviselet ezért olyan intézkedéscsomagot tart szükségesnek, amely egyszerre kezeli a szakemberhiányt és a csökkenő gyermeklétszám miatt egyes térségekben kialakuló foglalkoztatási problémákat.

A tervezet emellett a fenntartói rendszer és az uniós pályázati projektek kedvezményezetti körének felülvizsgálatát is kéri a visszaélések megakadályozása érdekében. A finanszírozásnál pedig nagyobb átláthatóságot követelnek:

Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a fenntartók az óvodai normatívát és támogatásokat más, nem az intézmény működését vagy fejlesztését szolgáló célokra fordítsák.

Ennek érdekében a fenntartókat a személyi és tárgyi feltételekre biztosított források teljes körű gazdasági átláthatóságára köteleznék, az intézményvezetőknek pedig érdemi betekintési és ellenőrzési jogot adnának az intézményüket érintő teljes költségvetés felett.

Felülvizsgálnák továbbá a KIRA bérszámfejtési rendszert, egyebek mellett azért, hogy a munkavállalók számára átláthatóbbá és könnyebben értelmezhetővé váljanak a fizetési jegyzékek.

Végül a tervezet a finanszírozás átláthatóságát is szigorítaná. A fenntartókat köteleznék arra, hogy átláthatóvá tegyék a személyi és tárgyi feltételekre biztosított források felhasználását, az intézményvezetőknek pedig érdemi betekintési és ellenőrzési jogot adnának az óvodájuk teljes költségvetése felett. A szakszervezetek azt is megakadályoznák, hogy az óvodáknak járó normatívát és támogatásokat a fenntartók az intézmény működésétől vagy fejlesztésétől eltérő célokra fordítsák.

Úgy néz ki, mégsem dolgozhatnak óvodapedagógusként az óvodai nevelők

Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.