A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásának átfogó átalakítását sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének Gyógypedagógiai Tagozata. A szervezet szerint ma túl sokat kell várni az ADHD- és autizmusvizsgálatokra, nincs elegendő szakember, sok intézményben nem biztosítottak a megfelelő fejlesztések, miközben a gyógypedagógusok túlterheltek, a bérrendszer pedig nem ismeri el megfelelően a szakmai tapasztalatot.
A PSZ szakmai javaslatcsomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség.
A PSZ szerint az egyik legsürgetőbb feladat a szakértői és egészségügyi vizsgálatok összehangolása. A dokumentumban azt írják:
Tanulók szakértői vizsgálatának összekapcsolása a szükséges egészségügyi vizsgálatokkal (pl.: ADHD, Autizmus spektrum…). Ne teljenek el évek a két vizsgálat időpontja között.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy jelenleg sokszor a szülőknek kell közvetíteniük a dokumentumokat az egészségügyi és az oktatási intézmények között. Ehelyett azt javasolják, hogy a diagnózisok és szakértői vélemények hivatalos úton jussanak el a szakszolgálatokhoz és az iskolákhoz.
Emellett azt is szeretnék elérni, hogy állapotromlás esetén a gyermekeknek ne kelljen éveket várniuk a következő vizsgálatra, hanem szükség esetén sor kerülhessen újabb szakértői felülvizsgálatra.
A szakmai állásfoglalás szerint minden intézményben biztosítani kellene a szakértői véleményben előírt egyéni vagy legfeljebb kiscsoportos fejlesztéseket, ehhez azonban jelentősen több szakemberre lenne szükség. A dokumentum egy beszédes példát is említ:
Az oktatást, nevelést segítő szakemberek létszámának felülvizsgálata az különböző intézménytípusokban (1 pedagógiai asszisztens 250 tanulóra?)
A PSZ szerint emellett korszerű fejlesztőeszközökre, megfelelő infrastruktúrára és elegendő gyógypedagógusra, pszichológusra, terapeutára is szükség lenne ahhoz, hogy a gyerekek valóban megkapják a szakértői véleményben előírt fejlesztéseket.
A PSZ szerint nemcsak a gyerekek, hanem a szakemberek helyzetén is változtatni kellene. A dokumentumban a túlterheltség megszüntetését sürgetik, beleértve a magas óraszámokat, a csoportösszevonásokat és az adminisztrációs terheket. Mint írják, szükség lenne arra, hogy csökkentsék a dokumentációval és adminisztrációs munkával járó óraterhelést, illetve szorgalmaznák, hogy tankerületenként, intézményenként egységesen történjen az elvárás.
A szervezet azt is javasolja, hogy ha elvárás a pedagógusoktól saját tananyagok vagy fejlesztőeszközök készítése, akkor annak időigénye jelenjen meg a munkaidőben is.
A szervezet szerint a jelenlegi tantervi követelmények sem igazodnak kellően a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteihez. Javaslatuk szerint felül kellene vizsgálni a Nemzeti alaptantervet, csökkenteni kellene a tananyag mennyiségét, a követelményeket és a tanórák számát, valamint nagyobb teret kellene adni az egyéni képességekhez igazodó haladásnak. Emellett olyan tankönyveket és munkafüzeteket is sürgetnek, amelyek alkalmasak az egyéni differenciálásra.
A szakmai állásfoglalás szerint a jelenlegi bérezési rendszer sem tükrözi megfelelően a szakemberek tudását és tapasztalatát. A PSZ úgy fogalmaz, hogy a pedagógus-bértábla megszűnésével „nem történik meg a több szakosság, a többféle hasznosított képzettség, a több ledolgozott év elismerése”, miközben a különböző életpálya-besorolások bérei is egyre inkább összecsúsztak.
A szervezet szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő ellátásához nem elegendő egy-egy részterület módosítása: a diagnosztikai rendszertől kezdve a szakemberellátáson és az intézményi feltételeken át egészen a bérezésig átfogó változtatásokra lenne szükség.
Heteken át tartó, többkörös egyeztetések és mégis, a tanév szinte bármelyik pillanatában borulhat az egész. Utazó gyógypedagógussal beszélgettünk arról, mennyi bonyodalommal jár megszervezni a diákok fejlesztéseit.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
