Miközben egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg a többségi oktatásban, sok iskola még mindig nehezen találja a helyét az inklúzióban. Lányi Marietta szerint azonban nem külön intézményekre, hanem olyan pedagógiai szemléletre lenne szükség, amely minden gyereket egyéni szükségletei alapján támogat.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.
Új funkciót kaphat az Óbudai Meseerdő Óvoda Kerék utcai telephelye: a III. kerületi önkormányzat megállapodott az Észak-Budapesti Tankerületi Központtal arról, hogy az épület egy részében sajátos nevelési igényű gyerekek számára indítanak óvodát.
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
A KSH előzetes adatai szerint tízből egy általános iskolába járó diák sajátos nevelési igényű a 2025/2026-os tanévben.
A magyar fejlesztésű digitális tananyagcsomag az inkluzív oktatás és az SNI-diákok integrációjának támogatására fókuszál.
Kedvezmények, időhosszabbítás, eszközhasználat – mutatjuk, mi vár azokra az SNI-s és BTMN-es tanulókra, akik idén írják a központi felvételit.
A Gödöllő mellett működő Kicsi Szép Tanyán a gyerekek nem tankönyvekből, hanem a mindennapi élethelyzetekből tanulnak: kertet művelnek, fát vágnak, kemencében sütnek, miközben észrevétlenül sajátítják el a matematikát, a biológiát vagy épp a fizikát.
Egy negyedik osztályos, sajátos nevelési igényű tanuló magatartási problémái miatt az osztály összes többi tanulóját más intézményekbe íratták át a marosvásárhelyi szülők. Mivel egyetlen gyerekkel nem működhet osztály, az érintett osztályt megszüntették.
Az ovis SNI-s diákok száma is folyamatosan emelkedik.
Az elmúlt években drámaian nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiknek külön figyelemre van szükségük az iskolában, a pedagógusok pedig gyakran egyedül maradnak ezekkel a kihívásokkal.
A legtöbben, mintegy 50 ezren súlyos tanulási zavarral küzdenek.
A 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) száma tovább emelkedett, meghaladta a 65 ezret.
Differenciált fejlesztés helyett állandó konfliktusok lehetnek nagycsoportban, ahol az óvodapedagógus kis túlzással a túlélésért fog küzdeni, ha elfogadják az óvodák átalakításáról szóló jogszabályt.
Eddig közülük sokaknak nem kellett megírniuk a kompetenciamérést.
A Fővárosi Főügyészség emberkereskedelem és gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat a kislány anyjával és a nő élettársával szemben. A kiskorút Budapesten futtató 25 éves nőt is bíróság elé állítják ugyanezekért a bűncselekményekért.
