#sni

250 gyerekre jut egy pedagógiai asszisztens, a bérezés sem tükrözi a tapasztalatot – átfogó reformot sürget a PSZ a gyógypedagógiában

A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásának átfogó átalakítását sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének Gyógypedagógiai Tagozata. A szervezet szerint ma túl sokat kell várni az ADHD- és autizmusvizsgálatokra, nincs elegendő szakember, sok intézményben nem biztosítottak a megfelelő fejlesztések, miközben a gyógypedagógusok túlterheltek, a bérrendszer pedig nem ismeri el megfelelően a szakmai tapasztalatot.


„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.


Lányi Marietta: „Még sosem láttam homokozóban ülő gyereket, aki arrébb ment volna, mert egy sajátos nevelési igényű kisgyerek ült mellé”

Miközben egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg a többségi oktatásban, sok iskola még mindig nehezen találja a helyét az inklúzióban. Lányi Marietta szerint azonban nem külön intézményekre, hanem olyan pedagógiai szemléletre lenne szükség, amely minden gyereket egyéni szükségletei alapján támogat.


Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.




Ne a szülőknek kelljen kiharcolni az SNI-s fejlesztéseket – szakmai minimumokat javasolnak a szakértők

Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.