Középiskolai felvételi: szakorvosi javaslatra járhat plusz idő a központi írásbelin?
A központi írásbeli tárgyanként 45 perces, ezért felmerülhet a kérdés, hogy szakorvosi javaslat alapján a diák kaphat-e pluszban perceket.
#sni
„Nem lehet a készülésre kényszeríteni egy nem neurotipikus gyereket” – így élte meg a középiskolai felvételit egy autista nyolcadikos
A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?
Középiskolai felvételi 2027: hány plusz percet kaphatnak az SNI-s és BTMN-es diákok?
Hány perccel írhatják tovább a központi írásbelit az SNI-s és BTMN-es diákok? Jár automatikusan 15 vagy 30 perc pluszidő? Az Oktatási Hivatal tájékoztatója egyértelmű: nincs mindenkire érvényes, egységes időhosszabbítás.
Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
Maximum hány gyerek lehet egy óvodai csoportban?
Az elmúlt években átlagosan 21-22 gyerek járt egy óvodai csoportba Magyarországon, de ennél jóval magasabb is lehet a létszám. Megnéztük, hány gyerek lehet maximum egy csoportban, és mit szeretne változtatni ezen a Pedagógusok Szakszervezete.
Ezekben a budapesti kerületekben még pályázhatnak támogatásra az SNI-s gyereket nevelő családok
A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése, terápiája, különórái vagy a szükséges speciális eszközök beszerzése komoly pluszkiadást jelenthet a családoknak. Ezeknek a többletköltségeknek az enyhítésére több budapesti önkormányzat is külön pénzügyi támogatást biztosít az SNI-s gyereket nevelőknek. A támogatás feltételei és összege kerületenként eltérő, és az is változik, milyen kiadásokra használható fel.
Lannert Judit: Akkor működik jól az iskola, ha az a gyerek is megtalálja benne a helyét, akinek több segítségre van szüksége
Az oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy SNI Szakértői Munkacsoport alakult az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban.
Van, ahol a gyerekek tisztába tételére sincs megfelelő helyiség – vizsgálta a gyógypedagógiai intézményeket az alapvető jogok biztosa
Szakemberhiány, elmaradó fejlesztő foglalkozások, korszerűtlen épületek és hiányos akadálymentesítés – több problémát is feltárt az alapvető jogok biztosa a magyarországi gyógypedagógiai intézmények vizsgálata során.
„A gyerekek képességei akkor bontakozhatnak ki, ha a feltételek az egyéni szükségleteikhez igazodnak” – megkezdődött az egyeztetés az SNI köznevelési minimum kapcsán
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
SNI-s gyerekek fejlesztésére indul uniós program a szigetvári tankerületben
Terápiás dobolást és a Snoezelen-módszert is elsajátíthatják a pedagógusok annak a két évig tartó magyar-horvát programnak a keretében, amely a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését támogatja. Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
„Méltó ellátást minden gyermeknek” – Változást sürgetnek az SNI-s gyerekek ellátásában, várják a Tisza-kormány válaszát
A cél az, hogy az autista gyerekeket nevelő családoknak ne egyedül kelljen küzdenie a diagnózisért, a fejlesztésekért és a mindennapi segítségért.
Hiába tanul egész évben számítógéppel, papíron kell felvételiznie az SNI-s diákoknak – a pedagógus szerint át kellene alakítani a rendszert
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
Csendes órákat vezetnek be egy kecskeméti játszótéren a sajátos nevelési igényű gyerekeknek
Próba jelleggel „csendes órákat” vezetnek be egy kecskeméti játszótéren, hogy nyugodtabb környezetet biztosítsanak az autizmus spektrumzavarral, értelmi fogyatékossággal vagy más sajátos nevelési igényű gyerekeknek és családjaiknak.
Kereki Judit: a korábban blokkolt uniós forrásokból tennék elérhetőbbé a korai fejlesztést a hátrányos helyzetű térségekben
A hátrányos helyzetű térségekben élő családok számára is könnyebben elérhetővé tennék a korai fejlesztést egy korábban blokkolt uniós projekt segítségével – erről beszélt a Telexnek Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár. Az új államtitkárság célja, hogy a megkésett fejlődésű gyerekek és családjaik ne vesszenek el az egészségügyi, szociális és köznevelési rendszer között, és a szülők számára is átláthatóbbá váljon, milyen segítséget vehetnek igénybe.
250 gyerekre jut egy pedagógiai asszisztens, a bérezés sem tükrözi a tapasztalatot – átfogó reformot sürget a PSZ a gyógypedagógiában
A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásának átfogó átalakítását sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének Gyógypedagógiai Tagozata. A szervezet szerint ma túl sokat kell várni az ADHD- és autizmusvizsgálatokra, nincs elegendő szakember, sok intézményben nem biztosítottak a megfelelő fejlesztések, miközben a gyógypedagógusok túlterheltek, a bérrendszer pedig nem ismeri el megfelelően a szakmai tapasztalatot.
„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Lányi Marietta: „Még sosem láttam homokozóban ülő gyereket, aki arrébb ment volna, mert egy sajátos nevelési igényű kisgyerek ült mellé”
Miközben egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg a többségi oktatásban, sok iskola még mindig nehezen találja a helyét az inklúzióban. Lányi Marietta szerint azonban nem külön intézményekre, hanem olyan pedagógiai szemléletre lenne szükség, amely minden gyereket egyéni szükségletei alapján támogat.
Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Rekordszinten az SNI-s tanulók száma, többségük integrált nevelésben részesül
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
