Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
„A gyermek érték, az oktatás mindenkié!” címmel demonstrációt hirdettek meg péntekre 17-20 óráig a Kossuth térre. A szervezők közlése szerint a rendezvény közvetlen előzménye egy, az iskolai agresszióval kapcsolatos petíció és az azt követő székesfehérvári demonstráció volt, amely szerintük jelentős társadalmi vitát indított el az integrált oktatás helyzetéről.
A budapesti demonstráció szervezői azt hangsúlyozzák, hogy nem szeretnék egymással szembeállítani az érintett családokat. Álláspontjuk szerint az integrált oktatás problémáit nem lehet úgy kezelni, hogy közben egyes gyermekcsoportokat tesznek felelőssé az iskolai konfliktusokért.
Megyeri Gabriella, az egyik szervező szerkesztőségünknek küldött levelében kifejti, hogy szerinte Székesfehérváron egy BTMN-érintettségű gyermek esetében egy súlyosan kirekesztő demonstrációt tartottak, és petíciót írtak, amelynek szövegezésében az iskolai bántalmazásokkal összefüggésben az SNI-ben, BTMN-ben érintett gyermekeket nevezik meg, mint bántalmazó csoport.
Gabriella is egy érintett szülő, aki az SNI-ben, BTMN-ben érintett gyermekeket nevelő szülőkkel együtt ezt stigmatizálónak tartja, és úgy véli, a problémák gyökere nem a gyerekekben, hanem a rendszer hiányosságaiban keresendő.
Nem válhatnak bűnbakká azok az SNI-ben és BTMN-ben érintett gyermekek, akik támogatásra szorulnak, és nem maradhatnak magukra azok a gyermekek sem, akiknek a biztonsága sérül
– írják a demonstráció felhívásában.
Bár szerintük az oktatási rendszer előtt álló reformok hosszú távon megoldást jelenthetnek, úgy vélik, a változások kidolgozása és bevezetése legalább két-két és fél évet vesz igénybe, miközben az iskolákban tanuló gyerekek már most szembesülnek a rendszer hiányosságaival. „Nem tudunk tovább várni” – fogalmaznak felhívásukban.
A demonstráció szervezői hangsúlyozzák, hogy nem a szülők feladata kezelni az oktatási rendszer működési problémáit, és szerintük az érintett családokat sem szabad egymással szembeállítani.
„Az integrált oktatás kérdésében nem lehetnek lövészárkok az oktatás hétköznapi szereplői között. Mi, szülők mindannyian egy oldalon állunk” – írják.
Miközben egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg a többségi oktatásban, sok iskola még mindig nehezen találja a helyét az inklúzióban. Lányi Marietta szerint azonban nem külön intézményekre, hanem olyan pedagógiai szemléletre lenne szükség, amely minden gyereket egyéni szükségletei alapján támogat.
A demonstráció egyik központi üzenete, hogy az együttnevelés önmagában nem elegendő, ha az iskolákban nem áll rendelkezésre elegendő pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztő szakember vagy asszisztens.
A szervezők szerint az ország számos intézményében súlyos szakemberhiány tapasztalható, miközben az SNI-s és BTMN-es tanulók aránya folyamatosan növekszik. Állításuk szerint ma már a köznevelésben tanuló gyermekek mintegy egyharmada érintett valamilyen sajátos nevelési vagy tanulási nehézségben.
A demonstráció résztvevői azt szeretnék elérni, hogy az integrált oktatás ne csak jogszabályi lehetőség legyen, hanem a gyakorlatban is működő rendszer.
A szervezők felhívják a figyelmet arra, hogy a köznevelési törvény különleges bánásmódot és állapotuknak megfelelő fejlesztést ír elő a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Emellett Magyarország ratifikálta az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményét is, amely az inkluzív oktatási rendszer kialakítását és fenntartását írja elő.
Szerintük ugyanakkor a jelenlegi rendszer még az integrált oktatás minimális feltételeit sem tudja mindenhol biztosítani.
A pénteki demonstráción érintett szülők, pedagógusok, gyógypedagógusok, valamint civil szervezetek képviselői is felszólalnak. A szervezők közlése szerint a résztvevők névsorát csak a rendezvényt megelőző héten hozzák nyilvánosságra. A programban személyes történetek, szakmai előadások és egy közös nyilatkozat felolvasása is szerepel.
A demonstráció szervezői hangsúlyozzák: céljuk nem politikai, hanem az, hogy felhívják a figyelmet azokra a problémákra, amelyek szerintük a következő években várható oktatási reformok előtt is azonnali beavatkozást igényelnek.
Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
