Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
A 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma Magyarországon: létszámuk már meghaladja a 69 ezret – írja a KSH Helyzetkép nemrég megjelent felmérése. Az adatok szerint az érintett diákok többsége integrált nevelésben és oktatásban vesz részt, vagyis többségi általános iskolákban tanul együtt társaival.
Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodája nyílik a bezárásra ítélt Kerék utcai óvoda épületében
Az SNI-tanulók közül közel 51 ezren – az összes érintett 73 százaléka – integrált oktatásban részesülnek. A leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrum zavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Jelentős különbségek figyelhetők meg nemek szerint is. A lányok 6,7 százaléka sajátos nevelési igényű, míg a fiúknál ez az arány jóval magasabb, 12,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy közel kétszer annyi fiú érintett, mint lány.
Területi bontásban is komoly eltérések láthatók. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya a mérések szerint.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok kizárólag a hivatalos szakvéleménnyel rendelkező tanulókra vonatkoznak. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a közoktatásban olyan diákok is jelen vannak, akiknél a sajátos nevelési igény fennállhat, ám még nem vettek részt a szükséges vizsgálatokon vagy nem rendelkeznek hivatalos diagnózissal.
A KSH szerint az általános iskolákban tanuló diákok összesen 9,7 százaléka sajátos nevelési igényű. Az arány az évfolyamok előrehaladtával növekszik: míg az első évfolyamon 8,7 százalék, addig a nyolcadik évfolyamra már meghaladja a 11 százalékot.
A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, ott 3,2 százalék. Az integrált oktatásban részt vevő SNI-diákok aránya az alsó tagozaton 6 százalék, a felső tagozaton pedig már 8,3 százalék.
Az ellátórendszerben dolgozó szakemberek száma továbbra is kulcsfontosságú kérdés. Az általános iskolákban jelenleg 4900 gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus segíti az SNI-tanulók fejlesztését. Emellett 949 fejlesztőpedagógus, valamint az utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózatban további 1404 szakember dolgozik azon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő támogatást kapjanak az oktatásban.
A szervezet szerint az SNI-s gyerekek agresszív megnyilvánulásai gyakran a megfelelő segítség hiányából fakadnak az oktatási intézményekben.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
