Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
A 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma Magyarországon: létszámuk már meghaladja a 69 ezret – írja a KSH Helyzetkép nemrég megjelent felmérése. Az adatok szerint az érintett diákok többsége integrált nevelésben és oktatásban vesz részt, vagyis többségi általános iskolákban tanul együtt társaival.
Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodája nyílik a bezárásra ítélt Kerék utcai óvoda épületében
Az SNI-tanulók közül közel 51 ezren – az összes érintett 73 százaléka – integrált oktatásban részesülnek. A leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrum zavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Jelentős különbségek figyelhetők meg nemek szerint is. A lányok 6,7 százaléka sajátos nevelési igényű, míg a fiúknál ez az arány jóval magasabb, 12,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy közel kétszer annyi fiú érintett, mint lány.
Területi bontásban is komoly eltérések láthatók. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya a mérések szerint.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok kizárólag a hivatalos szakvéleménnyel rendelkező tanulókra vonatkoznak. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a közoktatásban olyan diákok is jelen vannak, akiknél a sajátos nevelési igény fennállhat, ám még nem vettek részt a szükséges vizsgálatokon vagy nem rendelkeznek hivatalos diagnózissal.
A KSH szerint az általános iskolákban tanuló diákok összesen 9,7 százaléka sajátos nevelési igényű. Az arány az évfolyamok előrehaladtával növekszik: míg az első évfolyamon 8,7 százalék, addig a nyolcadik évfolyamra már meghaladja a 11 százalékot.
A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, ott 3,2 százalék. Az integrált oktatásban részt vevő SNI-diákok aránya az alsó tagozaton 6 százalék, a felső tagozaton pedig már 8,3 százalék.
Az ellátórendszerben dolgozó szakemberek száma továbbra is kulcsfontosságú kérdés. Az általános iskolákban jelenleg 4900 gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus segíti az SNI-tanulók fejlesztését. Emellett 949 fejlesztőpedagógus, valamint az utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózatban további 1404 szakember dolgozik azon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő támogatást kapjanak az oktatásban.
A szervezet szerint az SNI-s gyerekek agresszív megnyilvánulásai gyakran a megfelelő segítség hiányából fakadnak az oktatási intézményekben.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
