Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
A 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma Magyarországon: létszámuk már meghaladja a 69 ezret – írja a KSH Helyzetkép nemrég megjelent felmérése. Az adatok szerint az érintett diákok többsége integrált nevelésben és oktatásban vesz részt, vagyis többségi általános iskolákban tanul együtt társaival.
Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodája nyílik a bezárásra ítélt Kerék utcai óvoda épületében
Az SNI-tanulók közül közel 51 ezren – az összes érintett 73 százaléka – integrált oktatásban részesülnek. A leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrum zavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Jelentős különbségek figyelhetők meg nemek szerint is. A lányok 6,7 százaléka sajátos nevelési igényű, míg a fiúknál ez az arány jóval magasabb, 12,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy közel kétszer annyi fiú érintett, mint lány.
Területi bontásban is komoly eltérések láthatók. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya a mérések szerint.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok kizárólag a hivatalos szakvéleménnyel rendelkező tanulókra vonatkoznak. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a közoktatásban olyan diákok is jelen vannak, akiknél a sajátos nevelési igény fennállhat, ám még nem vettek részt a szükséges vizsgálatokon vagy nem rendelkeznek hivatalos diagnózissal.
A KSH szerint az általános iskolákban tanuló diákok összesen 9,7 százaléka sajátos nevelési igényű. Az arány az évfolyamok előrehaladtával növekszik: míg az első évfolyamon 8,7 százalék, addig a nyolcadik évfolyamra már meghaladja a 11 százalékot.
A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, ott 3,2 százalék. Az integrált oktatásban részt vevő SNI-diákok aránya az alsó tagozaton 6 százalék, a felső tagozaton pedig már 8,3 százalék.
Az ellátórendszerben dolgozó szakemberek száma továbbra is kulcsfontosságú kérdés. Az általános iskolákban jelenleg 4900 gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus segíti az SNI-tanulók fejlesztését. Emellett 949 fejlesztőpedagógus, valamint az utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózatban további 1404 szakember dolgozik azon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő támogatást kapjanak az oktatásban.
A szervezet szerint az SNI-s gyerekek agresszív megnyilvánulásai gyakran a megfelelő segítség hiányából fakadnak az oktatási intézményekben.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Sokan az alapképzés elvégzése után döntenek úgy, hogy pályát váltanának, és egy egészen más területen szereznének mesterdiplomát. De vajon lehet-e olyan mesterképzésre jelentkezni, amely nem kapcsolódik a korábbi diplomához?
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
