Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
A 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma Magyarországon: létszámuk már meghaladja a 69 ezret – írja a KSH Helyzetkép nemrég megjelent felmérése. Az adatok szerint az érintett diákok többsége integrált nevelésben és oktatásban vesz részt, vagyis többségi általános iskolákban tanul együtt társaival.
Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodája nyílik a bezárásra ítélt Kerék utcai óvoda épületében
Az SNI-tanulók közül közel 51 ezren – az összes érintett 73 százaléka – integrált oktatásban részesülnek. A leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrum zavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Jelentős különbségek figyelhetők meg nemek szerint is. A lányok 6,7 százaléka sajátos nevelési igényű, míg a fiúknál ez az arány jóval magasabb, 12,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy közel kétszer annyi fiú érintett, mint lány.
Területi bontásban is komoly eltérések láthatók. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya a mérések szerint.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok kizárólag a hivatalos szakvéleménnyel rendelkező tanulókra vonatkoznak. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a közoktatásban olyan diákok is jelen vannak, akiknél a sajátos nevelési igény fennállhat, ám még nem vettek részt a szükséges vizsgálatokon vagy nem rendelkeznek hivatalos diagnózissal.
A KSH szerint az általános iskolákban tanuló diákok összesen 9,7 százaléka sajátos nevelési igényű. Az arány az évfolyamok előrehaladtával növekszik: míg az első évfolyamon 8,7 százalék, addig a nyolcadik évfolyamra már meghaladja a 11 százalékot.
A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, ott 3,2 százalék. Az integrált oktatásban részt vevő SNI-diákok aránya az alsó tagozaton 6 százalék, a felső tagozaton pedig már 8,3 százalék.
Az ellátórendszerben dolgozó szakemberek száma továbbra is kulcsfontosságú kérdés. Az általános iskolákban jelenleg 4900 gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus segíti az SNI-tanulók fejlesztését. Emellett 949 fejlesztőpedagógus, valamint az utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózatban további 1404 szakember dolgozik azon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő támogatást kapjanak az oktatásban.
A szervezet szerint az SNI-s gyerekek agresszív megnyilvánulásai gyakran a megfelelő segítség hiányából fakadnak az oktatási intézményekben.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
