Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

Bódis Kriszta közösségi oldalán osztotta meg, hogy a választások utáni öröm pultozás alkalmával személyesen vette át „az SNI köznevelési szakmai minimumot attól a nyolc civil és szakmai szervezettől, akik évek óta következetesen dolgoznak azért, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek ne maradjanak magukra egy rendszerszinten hiányos ellátásban. átvette a civil szervezetek képviselőitől.”

Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása. Egy jól működő állam nem küzdelemként, hanem természetes szolgáltatásként biztosítja ezt.

- hangsúlyozta Bódis Kriszta, majd megjegyezte azt is, hogy „tartós és igazságos változás csak akkor jön létre, ha azok is alakítják a döntéseket, akik nap mint nap megélik a rendszer működését – szülők, pedagógusok, szakemberek, érintettek.”

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a javaslatcsomag összeállításában több szakmai és civil szereplő is részt vett, köztük az AutiSpektrum Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Civil Közoktatás Platform, a Ginkó Ház, a Mars Alapítvány, a Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, valamint a TASZ.

Szakmai követeléseik a következők:

  1. Ha felmerül a sajátos nevelési igény, azt időben és szakmailag megalapozottan mérjék fel.
  2. Minden gyerek járhasson a lakóhelyéhez észszerű közelségben lévő óvodába, iskolába.
  3. Az SNI-s gyerekek számára is legyen lehetőség a képességeik kibontakoztatására.
  4. Minden gyereknek legyen elérhető a számára szükséges különleges bánásmód: az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztés és a módszertani támogatás.
  5. Minden pedagógusnak legyen elérhető a differenciált és inklúziófókuszú pedagógusképzés, térítésmentes továbbképzés.
  6. A szakembereknek hivatalosan is legyen feladatuk a folyamatos, strukturált együttműködés.
  7. A gyerekkel foglalkozó pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaköri szabályozása legyen egységes, biztosítva legyen szakszerű alap- és továbbképzésük.
  8. Minden gyereknek legyen garantált a biztonságos intézményi környezet.  

Ez különösen azért fontos, mert a KSH gyorsjelentése szerint 69254 sajátos nevelési igényű diák jár általános iskolába a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2024/2025-ös tanévben ugyanez a szám csak 65 416, a 2023/2024-es tanévben 62 878 volt.

Ha a gimnáziumokat, az óvodákat és a szakképzést is hozzávesszük, akkor láthatjuk, hogy az SNI-s diákok száma 118010 főre emelkedett a tavalyi 112007-ről.

Ilyen változtatásokat tervez az óvodákban a Tisza

A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.

Hozzászólások