Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Bódis Kriszta közösségi oldalán osztotta meg, hogy a választások utáni öröm pultozás alkalmával személyesen vette át „az SNI köznevelési szakmai minimumot attól a nyolc civil és szakmai szervezettől, akik évek óta következetesen dolgoznak azért, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek ne maradjanak magukra egy rendszerszinten hiányos ellátásban. átvette a civil szervezetek képviselőitől.”
Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása. Egy jól működő állam nem küzdelemként, hanem természetes szolgáltatásként biztosítja ezt.
- hangsúlyozta Bódis Kriszta, majd megjegyezte azt is, hogy „tartós és igazságos változás csak akkor jön létre, ha azok is alakítják a döntéseket, akik nap mint nap megélik a rendszer működését – szülők, pedagógusok, szakemberek, érintettek.”
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a javaslatcsomag összeállításában több szakmai és civil szereplő is részt vett, köztük az AutiSpektrum Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Civil Közoktatás Platform, a Ginkó Ház, a Mars Alapítvány, a Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, valamint a TASZ.
Szakmai követeléseik a következők:
Ez különösen azért fontos, mert a KSH gyorsjelentése szerint 69254 sajátos nevelési igényű diák jár általános iskolába a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2024/2025-ös tanévben ugyanez a szám csak 65 416, a 2023/2024-es tanévben 62 878 volt.
Ha a gimnáziumokat, az óvodákat és a szakképzést is hozzávesszük, akkor láthatjuk, hogy az SNI-s diákok száma 118010 főre emelkedett a tavalyi 112007-ről.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
