Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

Bódis Kriszta közösségi oldalán osztotta meg, hogy a választások utáni öröm pultozás alkalmával személyesen vette át „az SNI köznevelési szakmai minimumot attól a nyolc civil és szakmai szervezettől, akik évek óta következetesen dolgoznak azért, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek ne maradjanak magukra egy rendszerszinten hiányos ellátásban. átvette a civil szervezetek képviselőitől.”

Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása. Egy jól működő állam nem küzdelemként, hanem természetes szolgáltatásként biztosítja ezt.

- hangsúlyozta Bódis Kriszta, majd megjegyezte azt is, hogy „tartós és igazságos változás csak akkor jön létre, ha azok is alakítják a döntéseket, akik nap mint nap megélik a rendszer működését – szülők, pedagógusok, szakemberek, érintettek.”

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a javaslatcsomag összeállításában több szakmai és civil szereplő is részt vett, köztük az AutiSpektrum Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Civil Közoktatás Platform, a Ginkó Ház, a Mars Alapítvány, a Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, valamint a TASZ.

Szakmai követeléseik a következők:

  1. Ha felmerül a sajátos nevelési igény, azt időben és szakmailag megalapozottan mérjék fel.
  2. Minden gyerek járhasson a lakóhelyéhez észszerű közelségben lévő óvodába, iskolába.
  3. Az SNI-s gyerekek számára is legyen lehetőség a képességeik kibontakoztatására.
  4. Minden gyereknek legyen elérhető a számára szükséges különleges bánásmód: az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztés és a módszertani támogatás.
  5. Minden pedagógusnak legyen elérhető a differenciált és inklúziófókuszú pedagógusképzés, térítésmentes továbbképzés.
  6. A szakembereknek hivatalosan is legyen feladatuk a folyamatos, strukturált együttműködés.
  7. A gyerekkel foglalkozó pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaköri szabályozása legyen egységes, biztosítva legyen szakszerű alap- és továbbképzésük.
  8. Minden gyereknek legyen garantált a biztonságos intézményi környezet.  

Ez különösen azért fontos, mert a KSH gyorsjelentése szerint 69254 sajátos nevelési igényű diák jár általános iskolába a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2024/2025-ös tanévben ugyanez a szám csak 65 416, a 2023/2024-es tanévben 62 878 volt.

Ha a gimnáziumokat, az óvodákat és a szakképzést is hozzávesszük, akkor láthatjuk, hogy az SNI-s diákok száma 118010 főre emelkedett a tavalyi 112007-ről.

Ilyen változtatásokat tervez az óvodákban a Tisza

A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.