A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb kutatásában a frissdiplomásoknak azt is értékelniük kellett, mennyire elégedettek jelenlegi munkájukkal különböző szempontok alapján.
Az „inkább elégedetlen” és a „teljesen elégedetlen” válaszokat összevonva az látszik, hogy legnagyobb arányban a jövedelmükkel elégedetlenek a pályakezdők: a válaszadók 37,9 százaléka nyilatkozott negatívan erről. Ezt követi a munka presztízse és társadalmi megbecsültsége (35 százalék), valamint a szakmai előmenetel és a karrierépítési lehetőségek megítélése (32,7 százalék).
A munka egészét tekintve ugyanakkor a frissdiplomások többsége elégedett jelenlegi helyzetével. A legjobb értékelést a munkahelyi légkör és a kollégák kapták: a válaszadók 81,3 százaléka nyilatkozott pozitívan erről. Szintén magas, 79,8 százalékos elégedettségi mutatót kapott a munka szakmai tartalma.
A munkaidővel a pályakezdők 78,2 százaléka elégedett, vagyis ez is azok közé a szempontok közé tartozik, amelyeket a többség kedvezően értékel. A munkakörülményekkel a válaszadók 76,5 százaléka, míg a munka és a magánélet összeegyeztetésének lehetőségével 74,7 százalékuk elégedett.
A kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőpiacra való belépés sok esetben már a diploma megszerzése előtt megtörténik. A frissdiplomások 79,6 százaléka dolgozott tanulmányai mellett legalább a képzés egy szakaszában. A munkavállalás különösen a mesterképzésben végzettek körében volt jellemző (84,3 százalék), de az alapképzésben tanulók között is közel 80 százalékos volt ez az arány. A nem nappali munkarendben tanulók 93,6 százaléka, míg a nappali tagozatosok 74,3 százaléka vállalt munkát az egyetem mellett.
A dolgozó hallgatók többsége ráadásul nem csupán megélhetési okokból dolgozott: közel 73 százalékuk olyan munkát végzett, amely kapcsolódott a tanulmányaihoz. Ez különösen az informatikai, műszaki, pedagógusképzési és gazdaságtudományi területeken volt jellemző, ahol a hallgatók gyakran már az egyetemi évek alatt szakmai tapasztalatot szereznek. Ezzel szemben a bölcsész-, művészeti, természettudományi, agrár-, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói ritkábban dolgoznak a szakterületükhöz kapcsolódó munkakörökben.
Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
