A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb kutatásában a frissdiplomásoknak azt is értékelniük kellett, mennyire elégedettek jelenlegi munkájukkal különböző szempontok alapján.
Az „inkább elégedetlen” és a „teljesen elégedetlen” válaszokat összevonva az látszik, hogy legnagyobb arányban a jövedelmükkel elégedetlenek a pályakezdők: a válaszadók 37,9 százaléka nyilatkozott negatívan erről. Ezt követi a munka presztízse és társadalmi megbecsültsége (35 százalék), valamint a szakmai előmenetel és a karrierépítési lehetőségek megítélése (32,7 százalék).
A munka egészét tekintve ugyanakkor a frissdiplomások többsége elégedett jelenlegi helyzetével. A legjobb értékelést a munkahelyi légkör és a kollégák kapták: a válaszadók 81,3 százaléka nyilatkozott pozitívan erről. Szintén magas, 79,8 százalékos elégedettségi mutatót kapott a munka szakmai tartalma.
A munkaidővel a pályakezdők 78,2 százaléka elégedett, vagyis ez is azok közé a szempontok közé tartozik, amelyeket a többség kedvezően értékel. A munkakörülményekkel a válaszadók 76,5 százaléka, míg a munka és a magánélet összeegyeztetésének lehetőségével 74,7 százalékuk elégedett.
A kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőpiacra való belépés sok esetben már a diploma megszerzése előtt megtörténik. A frissdiplomások 79,6 százaléka dolgozott tanulmányai mellett legalább a képzés egy szakaszában. A munkavállalás különösen a mesterképzésben végzettek körében volt jellemző (84,3 százalék), de az alapképzésben tanulók között is közel 80 százalékos volt ez az arány. A nem nappali munkarendben tanulók 93,6 százaléka, míg a nappali tagozatosok 74,3 százaléka vállalt munkát az egyetem mellett.
A dolgozó hallgatók többsége ráadásul nem csupán megélhetési okokból dolgozott: közel 73 százalékuk olyan munkát végzett, amely kapcsolódott a tanulmányaihoz. Ez különösen az informatikai, műszaki, pedagógusképzési és gazdaságtudományi területeken volt jellemző, ahol a hallgatók gyakran már az egyetemi évek alatt szakmai tapasztalatot szereznek. Ezzel szemben a bölcsész-, művészeti, természettudományi, agrár-, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói ritkábban dolgoznak a szakterületükhöz kapcsolódó munkakörökben.
Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.
