A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb kutatásában a frissdiplomásoknak azt is értékelniük kellett, mennyire elégedettek jelenlegi munkájukkal különböző szempontok alapján.
Az „inkább elégedetlen” és a „teljesen elégedetlen” válaszokat összevonva az látszik, hogy legnagyobb arányban a jövedelmükkel elégedetlenek a pályakezdők: a válaszadók 37,9 százaléka nyilatkozott negatívan erről. Ezt követi a munka presztízse és társadalmi megbecsültsége (35 százalék), valamint a szakmai előmenetel és a karrierépítési lehetőségek megítélése (32,7 százalék).
A munka egészét tekintve ugyanakkor a frissdiplomások többsége elégedett jelenlegi helyzetével. A legjobb értékelést a munkahelyi légkör és a kollégák kapták: a válaszadók 81,3 százaléka nyilatkozott pozitívan erről. Szintén magas, 79,8 százalékos elégedettségi mutatót kapott a munka szakmai tartalma.
A munkaidővel a pályakezdők 78,2 százaléka elégedett, vagyis ez is azok közé a szempontok közé tartozik, amelyeket a többség kedvezően értékel. A munkakörülményekkel a válaszadók 76,5 százaléka, míg a munka és a magánélet összeegyeztetésének lehetőségével 74,7 százalékuk elégedett.
A kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőpiacra való belépés sok esetben már a diploma megszerzése előtt megtörténik. A frissdiplomások 79,6 százaléka dolgozott tanulmányai mellett legalább a képzés egy szakaszában. A munkavállalás különösen a mesterképzésben végzettek körében volt jellemző (84,3 százalék), de az alapképzésben tanulók között is közel 80 százalékos volt ez az arány. A nem nappali munkarendben tanulók 93,6 százaléka, míg a nappali tagozatosok 74,3 százaléka vállalt munkát az egyetem mellett.
A dolgozó hallgatók többsége ráadásul nem csupán megélhetési okokból dolgozott: közel 73 százalékuk olyan munkát végzett, amely kapcsolódott a tanulmányaihoz. Ez különösen az informatikai, műszaki, pedagógusképzési és gazdaságtudományi területeken volt jellemző, ahol a hallgatók gyakran már az egyetemi évek alatt szakmai tapasztalatot szereznek. Ezzel szemben a bölcsész-, művészeti, természettudományi, agrár-, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói ritkábban dolgoznak a szakterületükhöz kapcsolódó munkakörökben.
Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
