Nem a fizetés az egyetlen probléma: ezt hiányolják leginkább a frissdiplomások a munkahelyükön

A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb kutatásában a frissdiplomásoknak azt is értékelniük kellett, mennyire elégedettek jelenlegi munkájukkal különböző szempontok alapján.

Az „inkább elégedetlen” és a „teljesen elégedetlen” válaszokat összevonva az látszik, hogy legnagyobb arányban a jövedelmükkel elégedetlenek a pályakezdők: a válaszadók 37,9 százaléka nyilatkozott negatívan erről. Ezt követi a munka presztízse és társadalmi megbecsültsége (35 százalék), valamint a szakmai előmenetel és a karrierépítési lehetőségek megítélése (32,7 százalék).

DPR Frissdiplomás kutatás 2025

A munkahelyi légkör a legnagyobb erősség

A munka egészét tekintve ugyanakkor a frissdiplomások többsége elégedett jelenlegi helyzetével. A legjobb értékelést a munkahelyi légkör és a kollégák kapták: a válaszadók 81,3 százaléka nyilatkozott pozitívan erről. Szintén magas, 79,8 százalékos elégedettségi mutatót kapott a munka szakmai tartalma.

A munkaidővel a pályakezdők 78,2 százaléka elégedett, vagyis ez is azok közé a szempontok közé tartozik, amelyeket a többség kedvezően értékel. A munkakörülményekkel a válaszadók 76,5 százaléka, míg a munka és a magánélet összeegyeztetésének lehetőségével 74,7 százalékuk elégedett.

Legtöbben már az egyetem alatt dolgoznak

A kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőpiacra való belépés sok esetben már a diploma megszerzése előtt megtörténik. A frissdiplomások 79,6 százaléka dolgozott tanulmányai mellett legalább a képzés egy szakaszában. A munkavállalás különösen a mesterképzésben végzettek körében volt jellemző (84,3 százalék), de az alapképzésben tanulók között is közel 80 százalékos volt ez az arány. A nem nappali munkarendben tanulók 93,6 százaléka, míg a nappali tagozatosok 74,3 százaléka vállalt munkát az egyetem mellett.

A dolgozó hallgatók többsége ráadásul nem csupán megélhetési okokból dolgozott: közel 73 százalékuk olyan munkát végzett, amely kapcsolódott a tanulmányaihoz. Ez különösen az informatikai, műszaki, pedagógusképzési és gazdaságtudományi területeken volt jellemző, ahol a hallgatók gyakran már az egyetemi évek alatt szakmai tapasztalatot szereznek. Ezzel szemben a bölcsész-, művészeti, természettudományi, agrár-, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói ritkábban dolgoznak a szakterületükhöz kapcsolódó munkakörökben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.