A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb kutatásában a frissdiplomásoknak azt is értékelniük kellett, mennyire elégedettek jelenlegi munkájukkal különböző szempontok alapján.
Az „inkább elégedetlen” és a „teljesen elégedetlen” válaszokat összevonva az látszik, hogy legnagyobb arányban a jövedelmükkel elégedetlenek a pályakezdők: a válaszadók 37,9 százaléka nyilatkozott negatívan erről. Ezt követi a munka presztízse és társadalmi megbecsültsége (35 százalék), valamint a szakmai előmenetel és a karrierépítési lehetőségek megítélése (32,7 százalék).
A munka egészét tekintve ugyanakkor a frissdiplomások többsége elégedett jelenlegi helyzetével. A legjobb értékelést a munkahelyi légkör és a kollégák kapták: a válaszadók 81,3 százaléka nyilatkozott pozitívan erről. Szintén magas, 79,8 százalékos elégedettségi mutatót kapott a munka szakmai tartalma.
A munkaidővel a pályakezdők 78,2 százaléka elégedett, vagyis ez is azok közé a szempontok közé tartozik, amelyeket a többség kedvezően értékel. A munkakörülményekkel a válaszadók 76,5 százaléka, míg a munka és a magánélet összeegyeztetésének lehetőségével 74,7 százalékuk elégedett.
A kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőpiacra való belépés sok esetben már a diploma megszerzése előtt megtörténik. A frissdiplomások 79,6 százaléka dolgozott tanulmányai mellett legalább a képzés egy szakaszában. A munkavállalás különösen a mesterképzésben végzettek körében volt jellemző (84,3 százalék), de az alapképzésben tanulók között is közel 80 százalékos volt ez az arány. A nem nappali munkarendben tanulók 93,6 százaléka, míg a nappali tagozatosok 74,3 százaléka vállalt munkát az egyetem mellett.
A dolgozó hallgatók többsége ráadásul nem csupán megélhetési okokból dolgozott: közel 73 százalékuk olyan munkát végzett, amely kapcsolódott a tanulmányaihoz. Ez különösen az informatikai, műszaki, pedagógusképzési és gazdaságtudományi területeken volt jellemző, ahol a hallgatók gyakran már az egyetemi évek alatt szakmai tapasztalatot szereznek. Ezzel szemben a bölcsész-, művészeti, természettudományi, agrár-, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések hallgatói ritkábban dolgoznak a szakterületükhöz kapcsolódó munkakörökben.
Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
