10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
Legnagyobb arányban a mesterképzésben résztvevők dolgoztak a diplomájuk megszerzése előtt (84,3%), akiket szorosan követnek az alapképzésben végzettek (79,5%). Ezzel szemben az osztatlan képzésben tanulók jóval az átlag alatt, mindössze 67,3 százalékban vállaltak munkát az egyetemi éveik alatt, ami a hosszú, kötöttebb és nagy jelenlétet igénylő képzési struktúrával (például az orvosi vagy jogi szakokkal) magyarázható.
A párhuzamos munkavégzés magától értetődően a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi leginkább, az ő körükben a foglalkoztatottsági ráta eléri a kimagasló, 93,6 százalékos szintet. Azonban a nappali tagozatos hallgatók körében is masszív többségről beszélhetünk: közel háromnegyedük (74,3%) dolgozott az egyetem mellett.
A tanulmányok alatt dolgozók megközelítőleg 73 százaléka a közvetlen szakterületéhez kapcsolódó munkát végzett, és mindössze 27 százalékra tehető azok aránya, akik a tanulmányaiktól teljesen független területen kerestek pénzt.
A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, a műszaki és a pedagógusképzés területek hallgatóinak nyílt lehetőségük, de a gazdaságtudományi szakok végzettjei is legalább részleges szakmai kapcsolódásról számoltak be. Ezen a területeken – kiegészülve a sport-, társadalom- és államtudományokkal – általánosságban is kiemelkedően magas a dolgozó hallgatók aránya.
A bölcsészettudományi, agrár-, művészeti, természettudományi, valamint orvos- és egészségtudományi képzésekben az átlagosnál jóval alacsonyabb a munkát vállalók aránya. Amennyiben az itt tanulók mégis dolgoznak az egyetem mellett, az átlagosnál lényegesen gyakrabban kénytelenek a szakterületüktől eltérő, pozíciókat betölteni.
A HÖOK legfrissebb kutatása még tovább árnyalja a helyzetet, hiszen ebből pedig az derül ki, hogy a hallgatók közül sokan nem csak alkalmi jelleggel vállalnak munkát, hanem heti 20 óránál is többet dolgoznak. Ennek hátterében a szervezet szerint az áll, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
