10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
Legnagyobb arányban a mesterképzésben résztvevők dolgoztak a diplomájuk megszerzése előtt (84,3%), akiket szorosan követnek az alapképzésben végzettek (79,5%). Ezzel szemben az osztatlan képzésben tanulók jóval az átlag alatt, mindössze 67,3 százalékban vállaltak munkát az egyetemi éveik alatt, ami a hosszú, kötöttebb és nagy jelenlétet igénylő képzési struktúrával (például az orvosi vagy jogi szakokkal) magyarázható.
A párhuzamos munkavégzés magától értetődően a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi leginkább, az ő körükben a foglalkoztatottsági ráta eléri a kimagasló, 93,6 százalékos szintet. Azonban a nappali tagozatos hallgatók körében is masszív többségről beszélhetünk: közel háromnegyedük (74,3%) dolgozott az egyetem mellett.
A tanulmányok alatt dolgozók megközelítőleg 73 százaléka a közvetlen szakterületéhez kapcsolódó munkát végzett, és mindössze 27 százalékra tehető azok aránya, akik a tanulmányaiktól teljesen független területen kerestek pénzt.
A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, a műszaki és a pedagógusképzés területek hallgatóinak nyílt lehetőségük, de a gazdaságtudományi szakok végzettjei is legalább részleges szakmai kapcsolódásról számoltak be. Ezen a területeken – kiegészülve a sport-, társadalom- és államtudományokkal – általánosságban is kiemelkedően magas a dolgozó hallgatók aránya.
A bölcsészettudományi, agrár-, művészeti, természettudományi, valamint orvos- és egészségtudományi képzésekben az átlagosnál jóval alacsonyabb a munkát vállalók aránya. Amennyiben az itt tanulók mégis dolgoznak az egyetem mellett, az átlagosnál lényegesen gyakrabban kénytelenek a szakterületüktől eltérő, pozíciókat betölteni.
A HÖOK legfrissebb kutatása még tovább árnyalja a helyzetet, hiszen ebből pedig az derül ki, hogy a hallgatók közül sokan nem csak alkalmi jelleggel vállalnak munkát, hanem heti 20 óránál is többet dolgoznak. Ennek hátterében a szervezet szerint az áll, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
