10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
Legnagyobb arányban a mesterképzésben résztvevők dolgoztak a diplomájuk megszerzése előtt (84,3%), akiket szorosan követnek az alapképzésben végzettek (79,5%). Ezzel szemben az osztatlan képzésben tanulók jóval az átlag alatt, mindössze 67,3 százalékban vállaltak munkát az egyetemi éveik alatt, ami a hosszú, kötöttebb és nagy jelenlétet igénylő képzési struktúrával (például az orvosi vagy jogi szakokkal) magyarázható.
A párhuzamos munkavégzés magától értetődően a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi leginkább, az ő körükben a foglalkoztatottsági ráta eléri a kimagasló, 93,6 százalékos szintet. Azonban a nappali tagozatos hallgatók körében is masszív többségről beszélhetünk: közel háromnegyedük (74,3%) dolgozott az egyetem mellett.
A tanulmányok alatt dolgozók megközelítőleg 73 százaléka a közvetlen szakterületéhez kapcsolódó munkát végzett, és mindössze 27 százalékra tehető azok aránya, akik a tanulmányaiktól teljesen független területen kerestek pénzt.
A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, a műszaki és a pedagógusképzés területek hallgatóinak nyílt lehetőségük, de a gazdaságtudományi szakok végzettjei is legalább részleges szakmai kapcsolódásról számoltak be. Ezen a területeken – kiegészülve a sport-, társadalom- és államtudományokkal – általánosságban is kiemelkedően magas a dolgozó hallgatók aránya.
A bölcsészettudományi, agrár-, művészeti, természettudományi, valamint orvos- és egészségtudományi képzésekben az átlagosnál jóval alacsonyabb a munkát vállalók aránya. Amennyiben az itt tanulók mégis dolgoznak az egyetem mellett, az átlagosnál lényegesen gyakrabban kénytelenek a szakterületüktől eltérő, pozíciókat betölteni.
A HÖOK legfrissebb kutatása még tovább árnyalja a helyzetet, hiszen ebből pedig az derül ki, hogy a hallgatók közül sokan nem csak alkalmi jelleggel vállalnak munkát, hanem heti 20 óránál is többet dolgoznak. Ennek hátterében a szervezet szerint az áll, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
