Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.

Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Nem mindegy a képzési szint és a munkarend

Legnagyobb arányban a mesterképzésben résztvevők dolgoztak a diplomájuk megszerzése előtt (84,3%), akiket szorosan követnek az alapképzésben végzettek (79,5%). Ezzel szemben az osztatlan képzésben tanulók jóval az átlag alatt, mindössze 67,3 százalékban vállaltak munkát az egyetemi éveik alatt, ami a hosszú, kötöttebb és nagy jelenlétet igénylő képzési struktúrával (például az orvosi vagy jogi szakokkal) magyarázható.

A párhuzamos munkavégzés magától értetődően a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi leginkább, az ő körükben a foglalkoztatottsági ráta eléri a kimagasló, 93,6 százalékos szintet. Azonban a nappali tagozatos hallgatók körében is masszív többségről beszélhetünk: közel háromnegyedük (74,3%) dolgozott az egyetem mellett.

Szakmai tapasztalat vagy pusztán zsebpénz?

A tanulmányok alatt dolgozók megközelítőleg 73 százaléka a közvetlen szakterületéhez kapcsolódó munkát végzett, és mindössze 27 százalékra tehető azok aránya, akik a tanulmányaiktól teljesen független területen kerestek pénzt.

A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, a műszaki és a pedagógusképzés területek hallgatóinak nyílt lehetőségük, de a gazdaságtudományi szakok végzettjei is legalább részleges szakmai kapcsolódásról számoltak be. Ezen a területeken – kiegészülve a sport-, társadalom- és államtudományokkal – általánosságban is kiemelkedően magas a dolgozó hallgatók aránya.

A bölcsészettudományi, agrár-, művészeti, természettudományi, valamint orvos- és egészségtudományi képzésekben az átlagosnál jóval alacsonyabb a munkát vállalók aránya. Amennyiben az itt tanulók mégis dolgoznak az egyetem mellett, az átlagosnál lényegesen gyakrabban kénytelenek a szakterületüktől eltérő, pozíciókat betölteni.

A HÖOK legfrissebb kutatása még tovább árnyalja a helyzetet, hiszen ebből pedig az derül ki, hogy a hallgatók közül sokan nem csak alkalmi jelleggel vállalnak munkát, hanem heti 20 óránál is többet dolgoznak. Ennek hátterében a szervezet szerint az áll, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.