Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Három év szabadságvesztésre ítélte a Miskolci Járásbíróság azt a férfit, aki egy egyetemi iskolaszövetkezet alkalmazottjaként több mint hatmillió forintot utalt saját magának a diákok béréből.
Egyre inkább növekszik az aránya azoknak, akik külföldön szeretnének tartós munkát találni, viszont az adatokból az is kiderül, hogy ez egyre kevesebbeknek sikerül.
A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) szerint a döntés több ezer olyan munkavállalót érinthet, akik egészségügyi problémáik miatt nem kaptak végkielégítést.
Tegnap elindult a 35. HVG Állásbörze, ahol több mint 1000 állással, ingyenes CV-írás tanácsadással és érdekes előadásokkal várják a látogatókat. A mai előadásokon többek között olyan témáról lesz szó, hogy hogyan használható a mesterséges intelligencia az álláskeresésben, illetve Tomán Szabina vállalkozó is megosztja gondolatait azzal kapcsolatban, hogy miként érdemes karriert váltani.
Az egyetemisták több mint fele dolgozik egyetem mellett, ami nem meglepő, hiszen a lakhatás, a könyvek, a jegyzetek, az étkezés és persze a szórakozás nem kevés pénzbe kerülnek. Az ösztöndíj, a szülői támogatás mellett diákhitelből is fedezhetitek a plusz költségeiteket, de akár munkát is vállalhattok.
A dolgozó fiatalok mintegy 30 százaléka tervezi, hogy külföldön dolgozna. Majdnem olyan sokan indulnának útnak, mint tíz évvel ezelőtt - derül ki a K&H ifjúsági index friss, harmadik negyedévben készült felméréséből, amely a 19-29 évesek tanuláshoz és munkához fűződő viszonyát vizsgálta.
A gólyák 69 százaléka szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt. A többség tanulás mellett annyit szeretne keresni, mint amennyi egy több éve tanító pedagógus fizetése.
A vállalkozásoknál dolgozók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével, 52 százalékuk egy éven belül munkahelyváltást is tervez - derült ki a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder szeptember közepén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Egy friss kutatásból nemcsak az derült ki, hogy a 18-25 évesek tudatosan terveznek, ha (diák)munkáról van szó, hanem az is, hogy komoly elképzeléseik vannak a fizetésről.
Sok iskolás felteszi a kérdést: mire jó a matek? Hát, most mutatunk még egy választ a sütés-főzés, bevásárlás és adóbevallás mellett, ami bebizonyítja, hogy nagyon is sok mindenre jó a matek.
Idén is több tízezer diák dolgozik a nyári szünetben, közülük sokan teljes szabadidejüket "beáldozzák" a zsebpénzért. Miért jó és miért kevésbé nyáron dolgozni?