Tanulmányaik alatt a frissdiplomásoknak átlagosan a 78,5 százaléka dolgozott – derül ki a Népszava elemzéséből , amit az Oktatási Hivatal által üzemeltetett Diplomás Pályakövetési Rendszer idén januárban frissített adataiból készítettek.

A reprezentatív vizsgálat célcsoportja minden évben az egy és öt éve diplomát szerzett emberek köre. A közzétett adatokból pedig az látszik, hogy emelkedett azoknak az egyetemistáknak az aránya, akik a tanulmányaik mellett munkát is vállaltak.

„A legutóbbi, 2023-as kérdőívet kitöltők esetében az öt évvel korábban végzettek 76,2 százaléka, az egy évvel korábban végzetteknek viszont már a 80,2 százaléka dolgozott egyetem mellett”

-emelte ki a Népszava.

A felsőoktatási tanulmányaik mellett munkát végző hallgatók aránya nagyban attól is függ, hogy milyen munkarendben végezték az egyetemi tanulmányaikat. A legnagyobb arányban (hallgatók 94 százaléka), azok dolgoztak, akik részidős képzésen – estin, levelezőn vagy távoktatásban – vettek részt. Viszont megfigyelhető egy egyre növekvő tendencia a nappali munkarendben tanuló hallgatóknál.

„A legutóbbi adatfelvétel szerint az öt évvel korábban végzetteknél 68,8 százalék, az egy évvel korábban végzetteknél már 73,3 százalék volt az arányuk. A végzett hallgatók 35,3 százaléka jelezte, a tanulmányok alatti munka szorosan kapcsolódott a szakjukhoz, 27,5 százalék szerint csak részben, 37,2 százalék szerint viszont egyáltalán nem.” – hangsúlyozta ki a hírportál.

A DPR oldalán szerepelnek az Aktív hallgatói státusszal rendelkező hallgatókkal kapcsolatos kutatások is. Többek között ennek a kutatásnak a segítségével készítettünk elemzést arról, hogy milyen arányban függhet attól a pedagóguspálya választása, hogy a szülők vagy egyéb közeli rokonok is azok voltak.

A Népszava Aktív hallgatói státusszal rendelkező hallgatókkal kapcsolatos kutatások elemzése alapján a nappali munkarendben, alapképzésen (BA) tanulók körében 53 százalékos volt a munkavégzők aránya 2023-ban. 2021-ben 49 százalék, 2020-ban pedig 42 százalék.

A 2023-as adatfelvétel során a nappalis BA-hallgatók 59 százaléka jelezte, hogy a megélhetési költségek fedezése érdekében vállalt munkát.

A mesterképzést végző hallgatók esetében ezek az arányok jóval magasabbak.

A hírportál azt is megnézte, hogy a nappalis BA-hallgatók 19,2 százaléka jelölte meg a 2023-as méréskor, hogy a diplomaszerzést követően külföldön szeretne tartósan munkát vállalni. Ez a korábbi években még csak 13 százalék körül mozgott. Az MA-hallgatók esetében 2023-ban 20 százalék volt kereken a külföldön tartós munkát keresők száma, ami a korábbi években még csak 15 százalék volt.

„A nappalis BA-hallgatók 35,3 százaléka úgy érzi, a jelenlegi tanulmányai inkább nem, további 26,6 százalékuk szerint egyáltalán nem készíti fel őket a külföldi munkaerőpiacra. Az MA-hallgatók esetében ugyanez 34 százalék (inkább nem), illetve 24,9 százalék (egyáltalán nem).

Azoknak az aránya, akiknek a diploma megszerzését követően valóban sikerült külföldön munkát találniuk, átlagosan mindössze 5,6 százalék volt a 2023-as kérdőív kitöltésekor, ami kevesebb, mint 2021-ben (6,1 százalék) és 2020-ban (6,4 százalék).” – emelte ki a DPR-es adatok alapján a Népszava.