Felvételi 2026: 5 fontos dolog, mire kell figyelni a középiskolai bizonyítványok feltöltésénél

A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.

A felvételi eljárás során a hiányzó dokumentumok pótlására 2026. július 9-ig van lehetőségetek. Minél hamarabb érkeznek be a szükséges iratok, annál nagyobb az esély arra, hogy azokat még a határidő előtt feldolgozzák.

Ez azért fontos, mert így még időben kiderülhet, ha valamilyen hiba vagy hiányosság található a feltöltött dokumentumok között, és marad elegendő idő a javításra vagy a pótlásra.

1. Hogyan kell feltölteni a középiskolai bizonyítványt?

A dokumentumok feltöltése ugyanúgy történik, mint a felvételi jelentkezés során. A középiskolai bizonyítványból a teljes oldalpárt kell lefotózni vagy beszkennelni:

  • a bal oldali oldalt, ahol az érdemjegyek szerepelnek,
  • a jobb oldali, pecséttel és aláírással ellátott záradékos oldalt,
  • valamint minden olyan további oldalt, amelyen fontos bejegyzés található.

A feltöltés mellett arra is figyelni kell, hogy az utolsó tanév év végi jegyeit a Középiskolai eredmények menüpontban is rögzítsék a jelentkezők.

2. Mi a teendő, ha még nem kaptátok meg a középiskolai bizonyítványt?

A középiskolák a tanulmányok lezárásával elkészítik az év végi bizonyítványokat, hiszen ez az érettségire bocsátás egyik feltétele.

Előfordulhat azonban, hogy az iskola csak később, például az érettségi bizonyítvánnyal együtt szeretné átadni azokat. Ilyen esetben érdemes kérni legalább egy fénymásolatot, vagy rövid időre elkérni a dokumentumot, hogy fotó készülhessen róla.

Fontos tudni, hogy a Kréta rendszerből letöltött igazolások nem helyettesítik a bizonyítványt, ezért ezeket a felvételi eljárásban nem fogadják el.

3. Mikor nem kell feltölteni a középiskolai bizonyítványt?

Bizonyos esetekben a tanulmányi pontok kiszámításához nincs szükség a középiskolai bizonyítványokra.

Ilyen lehet például:

  • ha olyan szakra jelentkeztek, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján számítják a pontokat,
  • ha más pontszámítási módszerrel biztosan kedvezőbb eredményt ér el,
  • vagy ha a tanulmányi pontok számításának feltételei egyébként sem teljesülnek.

Azt jó, hat tudjátok, hogy ezekben az esetekben is kaphattok hiánypótlási felszólítást, de azt nem feltétlenül kell teljesítenetek.

4. A szakképzésben tanulóknak a 13. évfolyamos bizonyítványt is fel kell tölteniük?

A válasz igen. A dokumentum ugyanis tartalmazhat olyan közismereti tantárgyi osztályzatokat, amelyek a tanulmányi pontok számításához szükségesek lehetnek. Ezért a 9–13. évfolyam összes év végi bizonyítványának benyújtása javasolt.

Azonban ha biztosak vagytok abban, hogy másik pontszámítási módszerrel, például a szakmai vizsgátok négyszerezésével több pontotok lesz, akkor nem kell feltöltenetek a rendszerbe.

5. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy minden feltöltött dokumentum rendben van-e?

Az E-felvételi rendszerben bármikor visszanézhetők a feltöltött fájlok. Érdemes külön ellenőrizni, hogy minden év végi bizonyítvány szerepel-e a rendszerben, és hogy azok mindkét oldala jól olvasható-e.

Arra is figyelnetek kell, hogy ha módosítjátok az ötödik tantárgyatokat a pontszámítás során, akkor előfordulhat, hogy újabb bizonyítványoldalakat kell feltöltenetek igazolásként.

Egy a lényeg, hogy a pontszámítás szempontjából az a legbiztosabb, ha az összes középiskolai év végi bizonyítványotok teljes, jól olvasható oldalpárja szerepel a rendszerben.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.