Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A felvételi eljárás során a hiányzó dokumentumok pótlására 2026. július 9-ig van lehetőségetek. Minél hamarabb érkeznek be a szükséges iratok, annál nagyobb az esély arra, hogy azokat még a határidő előtt feldolgozzák.
Ez azért fontos, mert így még időben kiderülhet, ha valamilyen hiba vagy hiányosság található a feltöltött dokumentumok között, és marad elegendő idő a javításra vagy a pótlásra.
A dokumentumok feltöltése ugyanúgy történik, mint a felvételi jelentkezés során. A középiskolai bizonyítványból a teljes oldalpárt kell lefotózni vagy beszkennelni:
A feltöltés mellett arra is figyelni kell, hogy az utolsó tanév év végi jegyeit a Középiskolai eredmények menüpontban is rögzítsék a jelentkezők.
A középiskolák a tanulmányok lezárásával elkészítik az év végi bizonyítványokat, hiszen ez az érettségire bocsátás egyik feltétele.
Előfordulhat azonban, hogy az iskola csak később, például az érettségi bizonyítvánnyal együtt szeretné átadni azokat. Ilyen esetben érdemes kérni legalább egy fénymásolatot, vagy rövid időre elkérni a dokumentumot, hogy fotó készülhessen róla.
Fontos tudni, hogy a Kréta rendszerből letöltött igazolások nem helyettesítik a bizonyítványt, ezért ezeket a felvételi eljárásban nem fogadják el.
Bizonyos esetekben a tanulmányi pontok kiszámításához nincs szükség a középiskolai bizonyítványokra.
Ilyen lehet például:
Azt jó, hat tudjátok, hogy ezekben az esetekben is kaphattok hiánypótlási felszólítást, de azt nem feltétlenül kell teljesítenetek.
A válasz igen. A dokumentum ugyanis tartalmazhat olyan közismereti tantárgyi osztályzatokat, amelyek a tanulmányi pontok számításához szükségesek lehetnek. Ezért a 9–13. évfolyam összes év végi bizonyítványának benyújtása javasolt.
Azonban ha biztosak vagytok abban, hogy másik pontszámítási módszerrel, például a szakmai vizsgátok négyszerezésével több pontotok lesz, akkor nem kell feltöltenetek a rendszerbe.
Az E-felvételi rendszerben bármikor visszanézhetők a feltöltött fájlok. Érdemes külön ellenőrizni, hogy minden év végi bizonyítvány szerepel-e a rendszerben, és hogy azok mindkét oldala jól olvasható-e.
Arra is figyelnetek kell, hogy ha módosítjátok az ötödik tantárgyatokat a pontszámítás során, akkor előfordulhat, hogy újabb bizonyítványoldalakat kell feltöltenetek igazolásként.
Egy a lényeg, hogy a pontszámítás szempontjából az a legbiztosabb, ha az összes középiskolai év végi bizonyítványotok teljes, jól olvasható oldalpárja szerepel a rendszerben.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.