Felvételi 2026: 5 fontos dolog, mire kell figyelni a középiskolai bizonyítványok feltöltésénél

A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.

A felvételi eljárás során a hiányzó dokumentumok pótlására 2026. július 9-ig van lehetőségetek. Minél hamarabb érkeznek be a szükséges iratok, annál nagyobb az esély arra, hogy azokat még a határidő előtt feldolgozzák.

Ez azért fontos, mert így még időben kiderülhet, ha valamilyen hiba vagy hiányosság található a feltöltött dokumentumok között, és marad elegendő idő a javításra vagy a pótlásra.

1. Hogyan kell feltölteni a középiskolai bizonyítványt?

A dokumentumok feltöltése ugyanúgy történik, mint a felvételi jelentkezés során. A középiskolai bizonyítványból a teljes oldalpárt kell lefotózni vagy beszkennelni:

  • a bal oldali oldalt, ahol az érdemjegyek szerepelnek,
  • a jobb oldali, pecséttel és aláírással ellátott záradékos oldalt,
  • valamint minden olyan további oldalt, amelyen fontos bejegyzés található.

A feltöltés mellett arra is figyelni kell, hogy az utolsó tanév év végi jegyeit a Középiskolai eredmények menüpontban is rögzítsék a jelentkezők.

2. Mi a teendő, ha még nem kaptátok meg a középiskolai bizonyítványt?

A középiskolák a tanulmányok lezárásával elkészítik az év végi bizonyítványokat, hiszen ez az érettségire bocsátás egyik feltétele.

Előfordulhat azonban, hogy az iskola csak később, például az érettségi bizonyítvánnyal együtt szeretné átadni azokat. Ilyen esetben érdemes kérni legalább egy fénymásolatot, vagy rövid időre elkérni a dokumentumot, hogy fotó készülhessen róla.

Fontos tudni, hogy a Kréta rendszerből letöltött igazolások nem helyettesítik a bizonyítványt, ezért ezeket a felvételi eljárásban nem fogadják el.

3. Mikor nem kell feltölteni a középiskolai bizonyítványt?

Bizonyos esetekben a tanulmányi pontok kiszámításához nincs szükség a középiskolai bizonyítványokra.

Ilyen lehet például:

  • ha olyan szakra jelentkeztek, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján számítják a pontokat,
  • ha más pontszámítási módszerrel biztosan kedvezőbb eredményt ér el,
  • vagy ha a tanulmányi pontok számításának feltételei egyébként sem teljesülnek.

Azt jó, hat tudjátok, hogy ezekben az esetekben is kaphattok hiánypótlási felszólítást, de azt nem feltétlenül kell teljesítenetek.

4. A szakképzésben tanulóknak a 13. évfolyamos bizonyítványt is fel kell tölteniük?

A válasz igen. A dokumentum ugyanis tartalmazhat olyan közismereti tantárgyi osztályzatokat, amelyek a tanulmányi pontok számításához szükségesek lehetnek. Ezért a 9–13. évfolyam összes év végi bizonyítványának benyújtása javasolt.

Azonban ha biztosak vagytok abban, hogy másik pontszámítási módszerrel, például a szakmai vizsgátok négyszerezésével több pontotok lesz, akkor nem kell feltöltenetek a rendszerbe.

5. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy minden feltöltött dokumentum rendben van-e?

Az E-felvételi rendszerben bármikor visszanézhetők a feltöltött fájlok. Érdemes külön ellenőrizni, hogy minden év végi bizonyítvány szerepel-e a rendszerben, és hogy azok mindkét oldala jól olvasható-e.

Arra is figyelnetek kell, hogy ha módosítjátok az ötödik tantárgyatokat a pontszámítás során, akkor előfordulhat, hogy újabb bizonyítványoldalakat kell feltöltenetek igazolásként.

Egy a lényeg, hogy a pontszámítás szempontjából az a legbiztosabb, ha az összes középiskolai év végi bizonyítványotok teljes, jól olvasható oldalpárja szerepel a rendszerben.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.