Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is.
A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A CKP képviselői egy konstruktív, együttműködő hangulatú találkozón vettek részt a minisztériumban. Számunkra kiemelten fontos, hogy az oktatásirányítás legfelsőbb szintjein is legyen lehetőség az érdemi, civil szakmai egyeztetésre!
– írják.
Az egyeztetésen a szervezet egy átlátható, úgynevezett „jogkövető” minisztériumi felület létrehozását kérte, ahol az érintettek nyomon követhetnék az oktatást érintő változásokat.
A Lannert Judit által bejelentett, év végére ígért oktatási stratégia és az új Nemzeti alaptanterv kapcsán elmondták: a minisztériumban készülő keretstratégia önmagában nem helyettesítheti a széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést. A CKP szerint elengedhetetlen a szemléletváltás az oktatásban, amelyhez a pedagógusok mellett a szülők és a diákok szemléletformálására is szükség van, emellett fontosnak tartják a tanárok módszertani, mentori támogatását is.
Az egyeztetésen érintették a sajátos nevelési igényű gyerekek ügyét: a CKP felajánlotta a szakmai anyagait, és az ezzel foglalkozó munkacsoport átláthatóbb működését szorgalmazza.
A beszámoló szerint ígéretet kaptak az államtitkártól arra, hogy a következő módosításkor jogszabályban rögzítik, hogy a szülők és a diákok is véleményezhetik a vezetői pályázatokat. A CKP szerint ez annak ellenére maradt ki az augusztusi jogszabályból, hogy a javaslatot a társadalmi egyeztetés keretében több szervezet is beküldte.
A szervezet szerint az önreflexióra épített, bérkapcsolat nélküli értékelés lenne ideális a pedagógusoknál. Mint írják, az értékelési rendszeren egy 4-5 fős csoport dolgozik, és közeleg a belső határidő, viszont egyelőre nincs kész anyag.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell a 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna a Civil Közoktatási Platform.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
