Átalakítaná a technikumi képzést a Civil Közoktatási Platform, hogy már 12. évfolyam után érettségi bizonyítványt kapjanak a diákok

A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.

A Civil Közoktatási Platform szeptember 19-én tette közzé a szakképzési törvény módosítására vonatkozó javaslatcsomagját, melyben hangsúlyozzák: a változtatások egy része a 14 éves kori korai specializáció következményeinek enyhítését szolgálná.

Egyik legfontosabb javaslatuk , hogy a technikumban tanuló diákoknak lehetőségük legyen már a 12. évfolyam végén teljes értékű érettségivel befejezni a középiskolát, ha nem szeretnének a 13. évfolyamon szakirányú oktatásban részt venni.

Jelenleg szakmai vizsga is kell az érettségihez

A jelenlegi rendszerben a tanulók a képzés végén egyszerre szerezhetnek érettségi végzettséget és szakképzettséget, a szakmai vizsga pedig ötödik érettségi vizsgatárgyként emelt szintű érettséginek számít.

Magyarból, matematikából és történelemből előrehozott érettségi vizsgákat tehetnek a 12. év végén, a képzés utolsó évében pedig az idegen nyelvi érettségi mellett a szakmai vizsga is hátravan –  az öt év elvégzése után kapják meg egyszerre az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet.

Ez főleg azoknak jelenthet problémát, akik a középiskolai évek alatt meggondolják magukat, és végül nem azon a szakterületen szeretnének továbbtanulni, amelyet technikumban választottak.

Ahogy arról korábban az Eduline-on is írtunk, nem minden egyetem fogadja el minden szakon a szakmai vizsgát ötödik érettségi tárgyként, emiatt pedig előfordulhat, hogy annak a technikumi diáknak, aki más területen szeretne továbbtanulni, egy további tárgyból is érettségiznie kell. A plusz vizsgatárgy kiválasztása sem feltétlenül egyszerű, a korábbi tapasztalatok szerint ugyanis problémát jelenthet, hogy a technikumokban a szakmai tárgyak miatt más a közismereti képzés szerkezete, például nem kötelező második idegen nyelvet tanulni.

A CKP javaslata szerint a pályamódosítás megkönnyítése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy a tanulók a 12. évfolyam végén teljes értékű érettségivel elhagyhassák a technikumot. Ehhez a diáknak teljesítenie kellene az érettségi bizonyítvány kiállításához szükséges valamennyi követelményt, és írásban kellene nyilatkoznia arról, hogy a követkető, 13. évfolyamon mér nem szeretne részt venni a szakirányú oktatásban.

A szervezet külön is javasolja annak a jelenlegi szabálynak a törlését, amely szerint az érettségi kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni - ez szintén a pályamódosítás lehetőségének biztosításával indokolják.

Más változtatásokat is sürgetnek

A CKP emellett azt is kiemelte, hogy igény esetén a technikumoknak kötelező legyen biztosítaniuk az emelt szintű érettségire való felkészülést a kötelező közismereti tárgyakból. Az iskolában oktatott egyéb tárgyakból pedig közép- vagy emelt szintű felkészítést kellene biztosítani.

A javaslatcsomag több ponton foglalkozik a sajátos nevelési igényű (SNI) és fogyatékossággal élő diákok helyzetével is. A szervezet többek között azt szeretné, hogy az érintett tanulók az ágazati, szakmai és képesítő vizsgákon az érettségihez hasonló könnyítéseket és felmentéseket kaphassanak.

A javaslat kitért arra is, hogy a szakképző iskolák képzési idejét fokozatosan ismét négy évre emeljék, a szűkebb értelemben vett szakma oktatását csak a 11. évfolyamon kezdjék el, előtte pedig nagyobb hangsúlyt helyezzen a szélesebb szakmai alapozásra és az általános kompetenciák fejlesztésére.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

 

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.