Felvételi 2027: itt vannak a pontszámítási szabályok
Ha 11. osztályba jártok, máris kezdhetitek a számolgatást.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
Az Eduline szerkesztősége kapott az elmúlt napokban egy levelet egy diáklánytól, nevezzük Rékának, aki még 2017-ben érettségizett technikumban. Középiskolában kifejezetten jó tanuló volt, hiszen az utolsó két évben - két négyest leszámítva - a fő tárgyakból ötösre zárták le.
Réka mivel a szakképzésben tanult, értelemszerűen az ötödik érettségi tárgya (vegyészeti alapismeretek) a szakmai vizsgája volt, ez szerepel az érettségi bizonyítványában is. A diáklány idén általános orvosi képzésre jelentkezett, ezért a szak felvételi tárgyaiból utólag két emelt szintű érettségi vizsgát is tett biológiából és kémiából, melyek egészen jól sikerültek: az egyik 80 százalékos lett, a másik pedig 69 százalékos.
Csakhogy a rendszer nem veszi figyelembe a középiskolai tanulmányi eredményeit, mert az egyetem, ahova beadta a jelentkezését, nem fogadja el ötödik érettségi tárgyként Réka szakmai vizsgáját.
Az egész érettségi átlagomat a pontszámító rendszer nulla pontra értékeli. A rendszer merev, és nem enged. Ezzel én elesem attól a felvételi során, hogy a tanulmányi eredményeim beszámítsák, kizárólag a pontjaim duplázására vagyok utalva, ami súlyosan rontja az esélyeimet. Egészen pontosan az összpontszámban 26 pont veszteséget okoz, és mivel az intézményi pontokat kimaxoltam, nagyon mozgásterem sem maradt. Idén biztosan nem vesznek fel.
-írta Réka.
A Felvi tájékoztatója szerint a középiskolai eredmények 200 pontot érnek a felvételin. Ebből 100 pontot szerezhetnek a diákok az utolsó két év végi osztályzataiból az alábbiak szerint:
A felvételi tájékoztató szerint „mindig annak a két évnek az osztályzatait kell figyelembe venni, amikor a jelentkező utoljára tanulta az adott tantárgyat: az osztályzatokat összeadják és az így kapott eredmény megszorozzák kettővel.” Rékának így a 100-ból összesen 96 pontja volt.
A másik 100 pontot a rendszer
Ez összesen öt tárgyat jelent: a négy kötelező vizsgatárgyat (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és a felsőoktatási intézmény által meghatározottak közül egy tárgyat. (Ha valaki ötnél több tárgyból érettségizik, akkor ötödikként a legjobbat veszik figyelembe.)
Mivel Réka utólag azután tett két tárgyból is emelt szintű érettségit, miután befejezte a középiskolai tanulmányait, ezért ezek nem szerepelnek az érettségi bizonyítványában, ezért nem veszik figyelembe az érettségi átlagnál. Mivel pedig a szakmai vizsgáját sem fogadja el az egyetem, így azt sem számolja bele a rendszer.
Ráadásul a diáklánynak öt vizsgatárgya van az érettségi bizonyítványában, ezért ötből számolnak érettségi átlagot. De ha csak négy lenne, mert például még a kétszintű érettségik előtti rendszerben érettségizett, akkor számolnának nála érettségi átlagot.
Ha ötnél kevesebb vizsgatárgyból szerzett osztályzat szerepel a jelentkező érettségi bizonyítványában vagy a középfokú tanulmányai alatt tett előrehozott érettségi vizsga tanúsítványában, akkor az átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.
-olvasható a Felvin.
Viszont nemcsak Réka járt emiatt rosszul, hanem többen is, akik a szakképzésből, de másik szakterületről mennének olyan egyetemre, ahol a szakmai tárgyukat nem fogadják el ötödik érettségi tárgyként - legalábbis ez derült ki az érettségivel, felvételivel foglalkozó Facebook-csoportokból.
Arról nem beszélve, hogy a technikumi diákok esetében a probléma nem az idei felvételi eljárásban jelentkezett először. Még 2024 végén írtunk több olyan szakképzésben tanuló diákról, akik egyetemre készültek, de másik szakterületen. Ott is az egyik fő problémát az okozta, hogy a szakmai vizsgát nem vette figyelembe az adott egyetem.
Az esettel kapcsolatban megkerestük az Oktatási Hivatalt is, akik azt írták:
A tanulmányi pontok a jelentkező középiskolai teljesítményét értékelik. Éppen ezért az érettségi bizonyítvány megszerzését követően szerzett érettségi eredmények (tanúsítványok) a tanulmányi pontok érettségi átlag részében nem számíthatók bele. Ez egy régóta érvényben lévő általános szabály.
Ha 11. osztályba jártok, máris kezdhetitek a számolgatást.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.