Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Az Eduline szerkesztősége kapott az elmúlt napokban egy levelet egy diáklánytól, nevezzük Rékának, aki még 2017-ben érettségizett technikumban. Középiskolában kifejezetten jó tanuló volt, hiszen az utolsó két évben - két négyest leszámítva - a fő tárgyakból ötösre zárták le.

Réka mivel a szakképzésben tanult, értelemszerűen az ötödik érettségi tárgya (vegyészeti alapismeretek) a szakmai vizsgája volt, ez szerepel az érettségi bizonyítványában is. A diáklány idén általános orvosi képzésre jelentkezett, ezért a szak felvételi tárgyaiból utólag két emelt szintű érettségi vizsgát is tett biológiából és kémiából, melyek egészen jól sikerültek: az egyik 80 százalékos lett, a másik pedig 69 százalékos.

Csakhogy a rendszer nem veszi figyelembe a középiskolai tanulmányi eredményeit, mert az egyetem, ahova beadta a jelentkezését, nem fogadja el ötödik érettségi tárgyként Réka szakmai vizsgáját.

Az egész érettségi átlagomat a pontszámító rendszer nulla pontra értékeli. A rendszer merev, és nem enged. Ezzel én elesem attól a felvételi során, hogy a tanulmányi eredményeim beszámítsák, kizárólag a pontjaim duplázására vagyok utalva, ami súlyosan rontja az esélyeimet. Egészen pontosan az összpontszámban 26 pont veszteséget okoz, és mivel az intézményi pontokat kimaxoltam, nagyon mozgásterem sem maradt. Idén biztosan nem vesznek fel.

-írta Réka.

A Felvi tájékoztatója szerint a középiskolai eredmények 200 pontot érnek a felvételin. Ebből 100 pontot szerezhetnek a diákok az utolsó két év végi osztályzataiból az alábbiak szerint:

  • magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  • történelem,
  • matematika,
  • legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  • egy, legalább két évig tanult választott tantárgy a felsőoktatási intézmény által az adott szakon meghatározott tantárgyak közül.

A felvételi tájékoztató szerint „mindig annak a két évnek az osztályzatait kell figyelembe venni, amikor a jelentkező utoljára tanulta az adott tantárgyat: az osztályzatokat összeadják és az így kapott eredmény megszorozzák kettővel.” Rékának így a 100-ból összesen 96 pontja volt.

A másik 100 pontot a rendszer

  • az érettségi bizonyítványban, vagy a középfokú tanulmányok alatt tett előrehozott érettségi vizsgáról kiállított tanúsítványban
  • illetve a felsőoktatási intézmények által meghatározott szakmák/szakképesítések esetében a 2020. január 1-jét követően a képesítő bizonyítványban vagy középfokú szakképzettséget igazoló oklevélben lévő eredményekből számolja.

Ez összesen öt tárgyat jelent: a négy kötelező vizsgatárgyat (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és a felsőoktatási intézmény által meghatározottak közül egy tárgyat. (Ha valaki ötnél több tárgyból érettségizik, akkor ötödikként a legjobbat veszik figyelembe.)

Mivel Réka utólag azután tett két tárgyból is emelt szintű érettségit, miután befejezte a középiskolai tanulmányait, ezért ezek nem szerepelnek az érettségi bizonyítványában, ezért nem veszik figyelembe az érettségi átlagnál. Mivel pedig a szakmai vizsgáját sem fogadja el az egyetem, így azt sem számolja bele a rendszer.

Ráadásul a diáklánynak öt vizsgatárgya van az érettségi bizonyítványában, ezért ötből számolnak érettségi átlagot. De ha csak négy lenne, mert például még a kétszintű érettségik előtti rendszerben érettségizett, akkor számolnának nála érettségi átlagot.

Ha ötnél kevesebb vizsgatárgyból szerzett osztályzat szerepel a jelentkező érettségi bizonyítványában vagy a középfokú tanulmányai alatt tett előrehozott érettségi vizsga tanúsítványában, akkor az átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.

-olvasható a Felvin.

Viszont nemcsak Réka járt emiatt rosszul, hanem többen is, akik a szakképzésből, de másik szakterületről mennének olyan egyetemre, ahol a szakmai tárgyukat nem fogadják el ötödik érettségi tárgyként - legalábbis ez derült ki az érettségivel, felvételivel foglalkozó Facebook-csoportokból.

Arról nem beszélve, hogy a technikumi diákok esetében a probléma nem az idei felvételi eljárásban jelentkezett először. Még 2024 végén írtunk több olyan szakképzésben tanuló diákról, akik egyetemre készültek, de másik szakterületen. Ott is az egyik fő problémát az okozta, hogy a szakmai vizsgát nem vette figyelembe az adott egyetem.

Az esettel kapcsolatban megkerestük az Oktatási Hivatalt is, akik azt írták:

A tanulmányi pontok a jelentkező középiskolai teljesítményét értékelik. Éppen ezért  az érettségi bizonyítvány megszerzését követően szerzett érettségi eredmények (tanúsítványok) a tanulmányi pontok érettségi átlag részében nem számíthatók bele. Ez egy régóta érvényben lévő általános szabály.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.