A tizenharmadikos Zsolt mezőgazdasági technikumba jár állattenyésztő szakirányra. A fiú 14 évesen még ezen a pályán képzelte el a jövőjét. Mivel közben aktívan sportolt, a középiskola alatt kitalálta, hogy inkább testnevelő-edzői szakon tanulna tovább egyetemen. Hogy ez nem lesz annyira egyszerű, az csak néhány hónapja derült ki a számára.
Nem mindegyik egyetem fogadja el a szakmai vizsgát ötödik érettségi tárgyként - ezzel most szembesült sok technikumi diák, akik másik szakterületre szeretnének egyetemre jelentkezni. A mostani tizenharmadikosoknak emiatt egy hatodik tárgyból is kell érettségizniük, amire gyakorlatilag saját maguknak kell felkészülniük. Arról nem beszélve, hogy sikeres szakmai vizsga nélkül még érettségi bizonyítványt sem kaphatnak.
Ezeknek a diákoknak:
Az előző tanévben a technikumba járó diákoknak úgy kellett 12. évfolyamon érettségizniük magyarból, matekból és történelemből, hogy az írásbelik és a szóbelik között a szakmai tárgyaikból és az idegen nyelvből megtartották nekik az órákat, így egy gimnáziumi tanulóhoz képest kevesebb idejük maradt arra, hogy rendesen felkészüljenek a szóbelire.
Arról nem beszélve, hogy az érettségijük előrehozott vizsgának minősült, így a teljesített tárgyaikról csak tanúsítványt kaptak, hiszen idegen nyelvből és kötelezően választandó tárgyként, a szakmai tárgyból csak az utolsó, vagyis 13. év végén tesznek vizsgát. Ez emelt szintű érettséginek minősül és ha az adott szakterületen tanulna tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor ez még előnyt is jelenthet.
| HVG Középiskolai rangsor 2025 |
Ha valaki meggondolja magát
Gond akkor van, mégpedig nem is kicsi, ha közben a diák meggondolja magát, és kitalálja, hogy teljesen másik irányba tanulna tovább. Az Eduline-nak több tizenharmadikos diák édesanyja írt. Az egyikük, Anna (a neveket az anonimitás miatt megváltoztattuk – A szerk.), akinek a fia, Zsolt mezőgazdasági technikumba jár állattenyésztő szakirányra. A fiú 14 évesen még ezen a pályán képzelte el a jövőjét. Mivel közben aktívan sportolt, a középiskola alatt kitalálta, hogy inkább testnevelő-edzői szakra szeretne jelentkezni. Hogy ez nem lesz annyira egyszerű, az csak néhány hónapja derült ki a számára.
"Mikor annak idején technikumba jelentkezett a fiam, abszolút nem hívták fel a figyelmüket arra, hogy mi lesz azzal, aki meggondolja magát. Szerintem ez a rendszer akkor még nem is volt teljesen kiforrva, mert itt közben minden változott” – mondta Anna, majd kitért arra is, hogy az elején szó sem volt arról, hogy tizenharmadikban kötelező a duális képzés.
Anna fia még tanulni szeretett volna, főleg, hogy közben eldöntötte, hogy társaival ellentétben egyetemre szeretne menni, de nem volt más választása, alá kellett írnia a duális képzési szerződést, hiszen technikumi diákként a szakképzési törvény értelmében kötelező szakmai vizsgát is tennie, hogy megkapja az érettségi bizonyítványát.
Zsolt ebben a tanévben heti három napot dolgozik és kettőt jár iskolába. A munkája az esetek többségében olyan egyszerű feladatokból áll, mint például, hogy őrzi a teheneket 8 órában a legelőn és tüzet gyújt, ha hideg van. Az iskolában nyelvet és digitális kultúrát tanul, mert a szakmai vizsgához prezentációt kell készítenie. Eközben pedig leérettségizett pluszban előrehozott tárgyként testnevelésből, hogy biztosan legyen olyan érettségi tárgya, amit nagy eséllyel (a felvételi tájékoztatókat december közepén teszik közzé) majd elfogad az egyetem.
Az iskola egyáltalán nem támogatta, hogy a fiam még egy tárgyból levizsgázzon, az érettségire is gyakorlatilag az edzője készítette fel
– tette hozzá Anna.
Nagyon nehéz kiválasztani a plusz érettségi tárgyat
Zsolt még viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen olyan tárgyat is elfogad az egyetem ötödik érettségi tárgyként, amit a technikumban tanult. Ugyanis a jogszabály szerint érettségire csak olyan tárgyból bocsátható egy középiskolás, ami szerepel a tantervében.
Ez pedig nem mindig könnyű feladat, hiszen a szakmai tantárgyak miatt a közismereti tárgyak óraszáma általában eltér a gimnáziumban tanuló diákokétól. A technikumokban nem kötelező például második idegen nyelvet tanulni - bár több intézményben erre is van lehetőség -, és nincsenek művészeti foglalkozások sem.
Például hiába tanul magánúton valaki egy második nyelvet, spanyolt vagy németet, középiskolásként, ha az nincs benne a technikum tantervében, akkor még osztályozó vizsgát sem tehet. Csak akkor mentesül ez alól a technikumi diák, ha letette a szakmai vizsgát is tizenharmadik végén, és megkapta az érettségi bizonyítványát. Ebben az esetben azonban egy átlagos gimnazistához képest két évvel később jelentkezhet egyetemre.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a szakképzési törvényben szerepel, hogy szakmai tárgyból kötelező vizsgázni, és feltétele az érettségi bizonyítványnak. Mégis a visszajelzések alapján úgy tűnik, ez az információ valahol elsikkadt, és azt sem hangsúlyozták annak idején, hogy nem minden szakmai tárgyat fogad el minden egyetem.
Sok pénzbe kerül
Petra és lánya, Nóra is Annáékhoz hasonló problémával küzd. Nóra jelenleg sportedző-sportszervező technikusnak tanul. Zsolthoz hasonlóan ő is tizenharmadikba jár és egyetemre szeretne menni. Az az álma, hogy gyógytornász legyen. Azonban van egy kis bökkenő: gyógytornász alapképzés az egészségtudományokhoz, míg a sportedző-sportszervezői a sporttudományokhoz tartozik. Hiába áll közel a kettő egymáshoz, az átjárás nem egyszerű.
„Az idei januári Educatio Kiállításon szembesültem vele, hogy a lányomnak a sportedző-sportszervező szakmai vizsgáját ötödik számú érettségi tárgyát, ami egyébként emelt szintűnek számít, nem fogják elfogadni gyógytornász szakon” – mondta Petra, majd hozzátette, hogy ezután több egyetem tanulmányi osztályával is felvette a kapcsolatot, ahol próbáltak nekik segíteni.
Mivel még a 2025-ös felvételi tájékoztatóra várniuk kell, úgy döntöttek, hogy nem bíznak semmit a véletlenre, Nóra egy hatodik tárgyból is érettségizni fog. Mivel a lánynak technikumban volt biológia-egészségtan tárgya, ezért biológiából tehet érettségit.
| Technikumi diák vagy? |
| Ha téged is érint a téma, írd meg [email protected]. |
Azonban ez nem kis áldozat, hiszen Nóra tizenharmadikos diákként már duális képzésben tanul. Csak két nap jár iskolába, a többit a „munkahelyén” tölti. A technikumban készül a szakmai vizsgájára, a németérettségire és ezen felül plusz pénzért külön jár biológiából érettségi felkészítőre is. Ezen kívül még egy intenzív kurzusra szeretne jelentkezni, hogy jól sikerüljön neki az érettségi és bekerüljön az egyetemre.
"Csak a könyvek eddig alsó hangon 30 ezer forintba kerültek, és akkor még számoltam hozzá a tanfolyamok díját" – emelte ki az édesanya.
A szakirányú felsőoktatásba könnyebb bejutni
A témával kapcsolatban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) azt válaszolta, hogy a technikumban az érettségi vizsga ötödik kötelező tárgyaként csak a szakmai vizsga tehető le.
A technikumban nincs „szakmai tárgyból” érettségi vizsga, annak a tanult szakma (pl. magasépítő technikus) szakmai vizsgája felel meg. Ugyanakkor a tanuló választhat további érettségi tárgyat is, ami a technikumban nem válthatja ki a szakmai vizsgát.
- írták, majd hozzátették, hogy a technikumi tanulmányok egyik lényeges előnye, a sikeres és jó eredményű szakmai vizsga letétele, és ezzel együtt érettségi végzettség megszerzése esetén a könnyebb bejutás lehetőségét biztosítja a szakirányú felsőoktatásba.
Amennyiben a jelentkező a technikum és a felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai oktatásban vett részt (okleveles technikus képzés) és legalább jó minősítésű szakmai vizsgát tett, akkor a felsőoktatási intézménybe való bekerülés pontszámítása még kedvezőbb. Ennek oka, hogy ezen képzések esetében a képzési tartalom a felsőoktatási intézménnyel közösen került kidolgozásra.
Az NSZFH azonban nem válaszolt azokra a kérdéseinkre, amelyek azokkal technikumi diákokkal foglalkoztak, akik 14 éves koruk után meggondolták magukat és másik szakterületen szeretnének bekerülni a felsőoktatásba.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
