A szóbeli és az írásbeli érettségik között órákra is kell járniuk a technikumban tanuló diákoknak

A technikumokban a 12. osztályban csak a közismereti tárgyak oktatása fejeződik be. A heti 14-15 db szakmai órára az írásbeli-és a szóbeli érettségi között is be kell járniuk a diákoknak.

A Civil Közoktatási Platform szerkesztőségünk részére is elküldött közleményéből kiderült, hogy ez az előírás a technikumok nagy részében a tanév kezdetéig nem tudatosult. Azt pedig sok helyen el sem hitték, hogy ezeket az órákat nem is csoportosíthatják át úgy, hogy ne kelljen a tanulóknak minden nap bejárniuk. (A tanév rendje rendelet szerint a tizenkettedikesek tanítási napjainak száma ugyanannyi, mint a 9-11.-eseké.)

Ha betartják ezeket az előírásokat, akkor a 32.-35. tanítási héten napi 3 tanórát mindenhol meg kell tartani. A kollégisták nem utazhatnak haza, hogy önállóan készüljenek a szóbelire, a messziről bejáróknak pedig három tanóra miatt kell több órát utazniuk – a menetrend azonban nem igazodik a rövidített tanítási napokhoz.

- olvasható a közleményben.

A technikumokban az idei az első év, amikor tizenkettedikesek csak előrehozott érettségit tehetnek, és az érettségibizonyítványukat csak a 13. év végén kapják meg a szakmai vizsga után. (A szalmai vizsga az ötödik emelt szintűnek minősülő érettségi tárgy.) Tizenharmadik évfolyamon az idegen nyelvet leszámítva már a diákok nem tanulnak közismereti tárgyakat, ugyanakkor egy érettségi tárgyból igényelhetnek felkészítést.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Az idei tavaszi vizsgaidőszakban a technikumi diákok általában három, kevesebb esetben pedig kettő tárgyból fognak érettségizni. A felkészülésüket pedig a gimnazistákhoz képest az is nehezíti, hogy bár a technikumokban a kötelező érettségi tárgyak óraszáma megegyezik ugyan a gimnáziumokéval, de ezen órák többsége a 9.-10. évfolyamon van megtartva.

A Civil Közoktatási Platfrom információi szerint az intézmények egy részében megtartják a napi három szakmai órát, de akadnak olyan technikumok, ahol próbálják tömbösíteni az órákat, hogy a tanulók fel tudjanak készülni a szóbelire. Ezekre a javaslatokra vannak olyan szakképzési centrumok, amelyek az érettségi előtt egy hónappal sem reagáltak.

Az, hogy a szakmai órák száma 12.-ben nem változik, önmagában is megnehezíti az érettségizők dolgát, és esélyegyenlőtlenséget jelent a továbbtanulásnál azoknak, akik 14 éves kori döntésüket felülvizsgálva nem szakirányban kívánnak továbbtanulni. Nekik a közismereti érettségi nehezítettségért nem jelent kárpótlást, hogy szakirányú továbbtanulásnál élni lehet a szakmai vizsga négyszeres beszámításának a lehetőségével.

- fejtették ki a közleményben, majd hozzátették, hogy nem értik, miért nem lehet a heti óraszámot a napok között átcsoportosítani, mert a mostani helyzet felesleges feszültséget okoz az amúgy is stresszes érettségizőknek és az új rendszerrel először találkozó tanároknak. Arra kérik a Kulturális és Innovációs Minisztériumot és a szakképző centrumokat, hogy  jogszabályváltoztatással és/vagy helyi megoldások engedélyezésével javítsanak az érettségiző technikumi diákok helyzetén.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.