Egy sikeres emelt szintű nyelvi érettségi után már nem kell azon gondolkodnotok, hogy mikor menjetek nyelvvizsgázni.
A nyelvvizsga megszerzése nem csak a felsőoktatásba felvételizők számára lehet fontos, hiszen számos munkahelyen elvárás, hogy az alkalmazottak legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezzenek. Azoknak, akik idén fognak érettségizni, szintén lehetőségük van arra, hogy a bizonyítványuk mellé - a teljesítményük alapján - B1-es vagy B2-es nyelvvizsgával egyenértékű okiratot kapjanak.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint annak érdekében, hogy B2 komplex típusú nyelvvizsgával egyenértékű okiratot szerezzetek, alapvetően két feltételt kell teljesítenetek az érettségin:
Ha mindkét feltételt teljesítitek, akkor középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot kaptok. Abban az esetben, ha nem sikerül 60 százalékos eredményt elérnetek, de 40-59 százalék között teljesítetek, akkor pedig alapfokú (B1) nyelvvizsgával egyenértékű okiratot szereztek.
Az így kiállított irat egyenértékű bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított bizonyítvánnyal, így az egyetemeken és a munkahelyeken is elfogadják.
Ez a lehetőség azonban nem csak a most érettségiző diákokra vonatkozik. Ha az előbb leírt feltételek mellett, az érettségi megszerzése után teszitek le az emelt szintű idegen nyelvű vizsgát, akkor is megkapjátok az okiratot.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
