Komoly eltérések vannak az egyetemek pontszámításai között, ami alól a nyelvvizsga sem kivétel. Mutatjuk, hogy mit érdemes tudnotok a nyelvvizsgáért járó pluszpontokról.
A megváltozott felvételi pontszámítás miatt az 500 pontos központi felvételi rendszeren belüli 100 intézményi pontról 2024-től az egyetemek maguk rendelkezhetnek. Ezért a jelentkezésnél fontos minden megjelölt egyetem saját pontszámítását végigkövetni, ugyanis nagy eltérések lehetnek abban, hogy milyen nyelvvizsgára hány pontot adnak a felvételi során. Van, ahol csak a szóbeli vagy az írásbeli részre is külön pontot adnak.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Részpontok
Több egyetemen pluszponttal értékelik a részvizsga bizonyítványokat. A BME-n (18 pont) és az Óbudai Egyetemen (20 pont) is pluszpontot ér, ha csak a szóbeli vagy az írásbeli részét teljesítettétek a B2-es nyelvvizsgának. Ez több helyen érvényes a C1-es szintre is, ahol szintén járhat pont a részeredményekért.
Számít a nyelv
Nem mindegy az sem, hogy milyen nyelvből szereztetek bizonyítványt. Például a Semmelweis Egyetemen több pontot ér az angol vagy német, mint egy francia vagy olasz nyelvvizsga. Míg az előbbikért 20 pont, addig az utóbbiakért 15 pont jár.
A2 nyelvvizsga
Az eddigi jelentkezéseknél minimum a B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsgáért kaphattatok intézményi pontokat. 2024-re ez is megváltozott. Az Óbudai Egyetemen az A2-es szóbeli, írásbeli és komplex nyelvvizsgáért is kaptok pontokat.
A pontszámítás az egyetemeken belül szakonként is eltérhet, ezért mindig az általatok megjelölt karok oldalán tályékozódjatok a felvételi eljárás részleteiről.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
