Felvételi kisokos: mit jelentenek a képzések rövidítései?

Amikor először jelentkeztek a felsőoktatásba, sok olyan kifejezéssel és rövidítéssel találkozhattok, amikről talán sosem hallottatok előtte. Ilyenek lehetne a képzések nevei mögött található betűk is. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.

A, O, F, M – képzési szint

A: ez az alapfokozatot jelöli, ami az első felsőfokú végzettségi szintet jelenti. Ehhez a jelentkezés felvétele az érettségi bizonyítvány. Az alapfokozatnak két kategóriája van: BA (Bachelor of Art) és BSc (Bachelor of Science)

O: az osztatlan mesterképzést jelenti. Ezek azok a szakok, amiket nem választottak szét alap-és mesterképzésre, hanem egységesen 5-6 éves képzéseket jelent. Ilyenek például az orvosi vagy a tanári képzések.

M: mesterszak, vagyis MA (Master of Arts) vagy MSc (Master of Science) képzést jelent. Ezekre a képzésekre az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni.

F: ez a felsőoktatási szakképzésre utal. Érettségit követően ezekkel a képzésekkel a felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni.

N, E, L, T – munkarend

N: a nappali munkarend szerinti képzéseket heti öt napból álló tanítási hét keretében, kizárólag a munkanapokon szervezik meg.

E: az esti munkarend, ahol a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon 16 óra után vagy a hétvégéken kerülhet sor.

L: levelező munkarend. Ebben a formában az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, illetve hétvégenként vagy legfeljebb kéthetente munkanapokon tartják.

T: a távoktatási formában jóval kevesebb órán kell részt venni, mint az összes többi munkarendnél. Emellett általában havi rendszerességgel konzultációkat tartanak a hallgatók számára.

A, K – finanszírozási forma

A: ezek az államilag finanszírozott képzések, ahol nincs tandíj. Viszont ahhoz, hogy államilag támogatott formában tudjatok tanulni, ahhoz alá kell írnotok egy hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.

K: önköltséges képzés, tehát félévente meghatározott összeget kell fizetnetek azért, hogy a felsőoktatásban tanulhassatok.

 

A keresztféléves felvételi jelentkezésével kapcsolatban itt olvashattok a határidőkről

 

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.