Felvételi kisokos: mit jelentenek a képzések rövidítései?

Amikor először jelentkeztek a felsőoktatásba, sok olyan kifejezéssel és rövidítéssel találkozhattok, amikről talán sosem hallottatok előtte. Ilyenek lehetne a képzések nevei mögött található betűk is. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.

A, O, F, M – képzési szint

A: ez az alapfokozatot jelöli, ami az első felsőfokú végzettségi szintet jelenti. Ehhez a jelentkezés felvétele az érettségi bizonyítvány. Az alapfokozatnak két kategóriája van: BA (Bachelor of Art) és BSc (Bachelor of Science)

O: az osztatlan mesterképzést jelenti. Ezek azok a szakok, amiket nem választottak szét alap-és mesterképzésre, hanem egységesen 5-6 éves képzéseket jelent. Ilyenek például az orvosi vagy a tanári képzések.

M: mesterszak, vagyis MA (Master of Arts) vagy MSc (Master of Science) képzést jelent. Ezekre a képzésekre az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni.

F: ez a felsőoktatási szakképzésre utal. Érettségit követően ezekkel a képzésekkel a felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni.

N, E, L, T – munkarend

N: a nappali munkarend szerinti képzéseket heti öt napból álló tanítási hét keretében, kizárólag a munkanapokon szervezik meg.

E: az esti munkarend, ahol a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon 16 óra után vagy a hétvégéken kerülhet sor.

L: levelező munkarend. Ebben a formában az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, illetve hétvégenként vagy legfeljebb kéthetente munkanapokon tartják.

T: a távoktatási formában jóval kevesebb órán kell részt venni, mint az összes többi munkarendnél. Emellett általában havi rendszerességgel konzultációkat tartanak a hallgatók számára.

A, K – finanszírozási forma

A: ezek az államilag finanszírozott képzések, ahol nincs tandíj. Viszont ahhoz, hogy államilag támogatott formában tudjatok tanulni, ahhoz alá kell írnotok egy hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.

K: önköltséges képzés, tehát félévente meghatározott összeget kell fizetnetek azért, hogy a felsőoktatásban tanulhassatok.

 

A keresztféléves felvételi jelentkezésével kapcsolatban itt olvashattok a határidőkről

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu