Amikor először jelentkeztek a felsőoktatásba, sok olyan kifejezéssel és rövidítéssel találkozhattok, amikről talán sosem hallottatok előtte. Ilyenek lehetne a képzések nevei mögött található betűk is. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.
A, O, F, M – képzési szint
A: ez az alapfokozatot jelöli, ami az első felsőfokú végzettségi szintet jelenti. Ehhez a jelentkezés felvétele az érettségi bizonyítvány. Az alapfokozatnak két kategóriája van: BA (Bachelor of Art) és BSc (Bachelor of Science)
O: az osztatlan mesterképzést jelenti. Ezek azok a szakok, amiket nem választottak szét alap-és mesterképzésre, hanem egységesen 5-6 éves képzéseket jelent. Ilyenek például az orvosi vagy a tanári képzések.
M: mesterszak, vagyis MA (Master of Arts) vagy MSc (Master of Science) képzést jelent. Ezekre a képzésekre az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni.
F: ez a felsőoktatási szakképzésre utal. Érettségit követően ezekkel a képzésekkel a felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni.
N, E, L, T – munkarend
N: a nappali munkarend szerinti képzéseket heti öt napból álló tanítási hét keretében, kizárólag a munkanapokon szervezik meg.
E: az esti munkarend, ahol a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon 16 óra után vagy a hétvégéken kerülhet sor.
L: levelező munkarend. Ebben a formában az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, illetve hétvégenként vagy legfeljebb kéthetente munkanapokon tartják.
T: a távoktatási formában jóval kevesebb órán kell részt venni, mint az összes többi munkarendnél. Emellett általában havi rendszerességgel konzultációkat tartanak a hallgatók számára.
A, K – finanszírozási forma
A: ezek az államilag finanszírozott képzések, ahol nincs tandíj. Viszont ahhoz, hogy államilag támogatott formában tudjatok tanulni, ahhoz alá kell írnotok egy hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.
K: önköltséges képzés, tehát félévente meghatározott összeget kell fizetnetek azért, hogy a felsőoktatásban tanulhassatok.
A keresztféléves felvételi jelentkezésével kapcsolatban itt olvashattok a határidőkről
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
