Ezeket a dokumentumokat kötelező leadnotok a keresztféléves felvételin: mutatjuk a listát

Megkezdődött a 2024. évi keresztféléves felvételi eljárás, ezért összegyűjtöttük, hogy milyen dokumentumok szükségesek a jelentkezéshez.

A napokban elindult a keresztféléves felvételi, aminek a jelentkezés időszakában a már meglévő dokumentumokat legkésőbb 2023. november 15-ig kell feltölteni az E-felvételi felületére. Azokat, amiket ezt követően kaptok készhez, legkésőbb 2024. január 9-ig lehet majd pótolni.

Kötelezően feltöltendő dokumentumok

A jelentkezéshez kötelezően feltöltendő dokumentumokhoz elsősorban azok a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló okiratmásolatok tartoznak, amik alapján a pontszámítás történik. Ezek hiányában felvételi összpontszám nem számítható.

1. Érettségi bizonyítvány

Az érettségi bizonyítvány (és az abban szereplő eredmények) megléte alapvető feltétele az alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre való felvételnek. Az érettségi vizsgaeredményekre a felvételi pontok számításánál is szükség van, mind az érettségi pontok, mind a tanulmányi pontok és az emelt szintű érettségiért járó többletpontok vonatkozásában. Az érettségi vizsgaeredmények nem évülnek el, időkorlát nélkül figyelembe vehetők a felsőoktatási felvételi eljárásban.

Nem kell feltölteni

  • ha 2006. január 1. után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítvánnyal rendelkeztek, mert az abban szereplő érettségi vizsgaeredményeket a Hivatal elektronikus úton veszi át a köznevelés információs rendszeréből

Fel kell tölteni

  • a 2006. január 1-je előtt kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítvány minden oldalának fénymásolatát,
  • a középfokú szakképzettséget igazoló oklevelet, és
  • a külföldi érettségi bizonyítványok és mellékletük minden oldalának fénymásolatát.

2. Érettségi tanúsítvány

Kizárólag a 2005-ben kiállított érettségi tanúsítványok másolatát kell feltölteni az E-felvételibe.

3. Felsőfokú oklevél

Felsőfokú végzettséget a hagyományos képzési rendszerben (2006-ig) a főiskolai és egyetemi, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alap- és mesterképzésben megszerzett oklevél, illetve a doktori oklevél igazol.

A doktori cím használatát igazoló, a szakirányú továbbképzési, a szakosító és a szakmérnöki dokumentum és a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem igazol végzettségi szintet.

Nem kell feltölteni

  • a 2006. február 1. után megszerzett magyar okleveleket. Ezeket az adatokat a Hivatal elektronikus úton veszi át a felsőoktatás információs rendszeréből.
Fel kell tölteni
  • a tanítói oklevelet, ha idegennyelvi műveltségi területen végzett, illetve azokat az okleveleket, ahol a képzést és a záróvizsgát idegen nyelven végezte a jelentkező, valamint
  • a 2006. február 1. előtt szerzett oklevelek fénymásolatát.

(Az oklevélmelléklet, leckekönyv, oklevélátlag-igazolás nem helyettesíti az oklevél másolatát, mivel végzettségi szintet csak ez utóbbi tanúsít.)

4. Felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolása

A felvételi eljárás kiegészítő díjának megfizetését kötelező igazolni, ha az E-felvételi ügyintézési időszak indulásakor a jelentkezőnek fizetési tartozása van, de a fizetési tranzakciót a jelentkezési határidőig (2023. november 15. éjfél) elindította. A befizetést igazoló dokumentummásolatot (pl. az átutalási bizonylat másolata, netbankon keresztül történő átutalás esetében a sikeres átutalást követően nyomtatható/menthető igazolás, folyószámla-kivonat másolata) fel kell tölteni az E-felvételi felületére.

5. Érettségi vizsgatárgy-megfeleltetési kérelem

A 2006. előtti, a nem a kétszintű – magyar – érettségi vizsgarendszerben tett szakmai érettségi vizsgatárgyak megfeleltetését a Hivatal végzi a jelentkező kérelmére.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.