Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) közleményében azt írta, hogy a módosítások nyomán újra elérhetővé válhatnak a magyar hallgatók és kutatók számára azok az európai uniós programok, amelyekből 2022 vége óta részben vagy teljesen kiszorultak az alapítványi fenntartású egyetemek.
A tárca szerint a törvényjavaslat egyik legfontosabb célja, hogy Magyarország ismét hozzáférjen ahhoz a mintegy 2,2 milliárd eurónyi európai uniós forráshoz, amelyet a felsőoktatás fejlesztésére, kutatási projektekre és nemzetközi együttműködésekre lehet fordítani.
A most benyújtott javaslat alapján az egyetemeket fenntartó KEKVA-alapítványok 2027. augusztus 1-jével megszűnnének, míg az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok már 2026 augusztusának végéig befejeznék működésüket. A jogutód minden esetben a Magyar Állam lenne.
A minisztérium szerint már a törvény elfogadásával életbe lépnének azok az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok, amelyeket az Európai Bizottság több alkalommal is hiányolt a magyar rendszerből. A közlemény szerint a jelenlegi kuratóriumok helyére nyilvános pályázat útján kerülhetnek új vezetők, miközben több, korábban az alapítványokhoz telepített döntési jogkör visszakerülne az egyetemekhez.
A tervezet alapján ismét nagyobb szerepet kapnának az egyetemi szenátusok. Az intézmények saját hatáskörben dönthetnének többek között:
A minisztérium szerint a változtatások célja az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság megerősítése, valamint az, hogy a felsőoktatási intézmények nagyobb önállósággal működhessenek.
A jövőben egységes szabályok vonatkoznának a hallgatói képviseletre és az egyetemi közösségek részvételére is a döntéshozatalban. Ahol a jelenlegi szenátusi összetétel nem felel meg ezeknek az előírásoknak, ott új választásokat kellene tartani.
Az OGYM szerint a következő időszakban egyeztetések kezdődnek az egyetemek vezetőivel, hallgatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és más felsőoktatási szereplőkkel annak érdekében, hogy közösen alakítsák ki a magyar felsőoktatás jövőbeli működési modelljét.
Bár a kormány szerint a mostani törvényjavaslat teljesíti az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott feltételeket, az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való teljes körű visszacsatlakozásról végső soron az Európai Bizottságnak kell döntést hoznia. Ursula von der Leyen a Magyar Péterrel folytatott egyeztetést követően arról beszélt, hogy a korábban kizárt magyar egyetemek hallgatói már a 2026/2027-es tanévtől ismét részt vehetnek az Erasmus-programban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
