Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) közleményében azt írta, hogy a módosítások nyomán újra elérhetővé válhatnak a magyar hallgatók és kutatók számára azok az európai uniós programok, amelyekből 2022 vége óta részben vagy teljesen kiszorultak az alapítványi fenntartású egyetemek.
A tárca szerint a törvényjavaslat egyik legfontosabb célja, hogy Magyarország ismét hozzáférjen ahhoz a mintegy 2,2 milliárd eurónyi európai uniós forráshoz, amelyet a felsőoktatás fejlesztésére, kutatási projektekre és nemzetközi együttműködésekre lehet fordítani.
A most benyújtott javaslat alapján az egyetemeket fenntartó KEKVA-alapítványok 2027. augusztus 1-jével megszűnnének, míg az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok már 2026 augusztusának végéig befejeznék működésüket. A jogutód minden esetben a Magyar Állam lenne.
A minisztérium szerint már a törvény elfogadásával életbe lépnének azok az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok, amelyeket az Európai Bizottság több alkalommal is hiányolt a magyar rendszerből. A közlemény szerint a jelenlegi kuratóriumok helyére nyilvános pályázat útján kerülhetnek új vezetők, miközben több, korábban az alapítványokhoz telepített döntési jogkör visszakerülne az egyetemekhez.
A tervezet alapján ismét nagyobb szerepet kapnának az egyetemi szenátusok. Az intézmények saját hatáskörben dönthetnének többek között:
A minisztérium szerint a változtatások célja az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság megerősítése, valamint az, hogy a felsőoktatási intézmények nagyobb önállósággal működhessenek.
A jövőben egységes szabályok vonatkoznának a hallgatói képviseletre és az egyetemi közösségek részvételére is a döntéshozatalban. Ahol a jelenlegi szenátusi összetétel nem felel meg ezeknek az előírásoknak, ott új választásokat kellene tartani.
Az OGYM szerint a következő időszakban egyeztetések kezdődnek az egyetemek vezetőivel, hallgatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és más felsőoktatási szereplőkkel annak érdekében, hogy közösen alakítsák ki a magyar felsőoktatás jövőbeli működési modelljét.
Bár a kormány szerint a mostani törvényjavaslat teljesíti az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott feltételeket, az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való teljes körű visszacsatlakozásról végső soron az Európai Bizottságnak kell döntést hoznia. Ursula von der Leyen a Magyar Péterrel folytatott egyeztetést követően arról beszélt, hogy a korábban kizárt magyar egyetemek hallgatói már a 2026/2027-es tanévtől ismét részt vehetnek az Erasmus-programban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.
Megjelentek a Közszolgállás oldalán a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatai. A jelentkezőknek kevesebb mint egy hónapjuk van arra, hogy benyújtsák a pályázatukat.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
A minisztérium az oktatás több területén is kíváncsi arra, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is.
