Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) közleményében azt írta, hogy a módosítások nyomán újra elérhetővé válhatnak a magyar hallgatók és kutatók számára azok az európai uniós programok, amelyekből 2022 vége óta részben vagy teljesen kiszorultak az alapítványi fenntartású egyetemek.
A tárca szerint a törvényjavaslat egyik legfontosabb célja, hogy Magyarország ismét hozzáférjen ahhoz a mintegy 2,2 milliárd eurónyi európai uniós forráshoz, amelyet a felsőoktatás fejlesztésére, kutatási projektekre és nemzetközi együttműködésekre lehet fordítani.
A most benyújtott javaslat alapján az egyetemeket fenntartó KEKVA-alapítványok 2027. augusztus 1-jével megszűnnének, míg az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok már 2026 augusztusának végéig befejeznék működésüket. A jogutód minden esetben a Magyar Állam lenne.
A minisztérium szerint már a törvény elfogadásával életbe lépnének azok az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok, amelyeket az Európai Bizottság több alkalommal is hiányolt a magyar rendszerből. A közlemény szerint a jelenlegi kuratóriumok helyére nyilvános pályázat útján kerülhetnek új vezetők, miközben több, korábban az alapítványokhoz telepített döntési jogkör visszakerülne az egyetemekhez.
A tervezet alapján ismét nagyobb szerepet kapnának az egyetemi szenátusok. Az intézmények saját hatáskörben dönthetnének többek között:
A minisztérium szerint a változtatások célja az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság megerősítése, valamint az, hogy a felsőoktatási intézmények nagyobb önállósággal működhessenek.
A jövőben egységes szabályok vonatkoznának a hallgatói képviseletre és az egyetemi közösségek részvételére is a döntéshozatalban. Ahol a jelenlegi szenátusi összetétel nem felel meg ezeknek az előírásoknak, ott új választásokat kellene tartani.
Az OGYM szerint a következő időszakban egyeztetések kezdődnek az egyetemek vezetőivel, hallgatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és más felsőoktatási szereplőkkel annak érdekében, hogy közösen alakítsák ki a magyar felsőoktatás jövőbeli működési modelljét.
Bár a kormány szerint a mostani törvényjavaslat teljesíti az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott feltételeket, az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való teljes körű visszacsatlakozásról végső soron az Európai Bizottságnak kell döntést hoznia. Ursula von der Leyen a Magyar Péterrel folytatott egyeztetést követően arról beszélt, hogy a korábban kizárt magyar egyetemek hallgatói már a 2026/2027-es tanévtől ismét részt vehetnek az Erasmus-programban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
