Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) közleményében azt írta, hogy a módosítások nyomán újra elérhetővé válhatnak a magyar hallgatók és kutatók számára azok az európai uniós programok, amelyekből 2022 vége óta részben vagy teljesen kiszorultak az alapítványi fenntartású egyetemek.
A tárca szerint a törvényjavaslat egyik legfontosabb célja, hogy Magyarország ismét hozzáférjen ahhoz a mintegy 2,2 milliárd eurónyi európai uniós forráshoz, amelyet a felsőoktatás fejlesztésére, kutatási projektekre és nemzetközi együttműködésekre lehet fordítani.
A most benyújtott javaslat alapján az egyetemeket fenntartó KEKVA-alapítványok 2027. augusztus 1-jével megszűnnének, míg az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok már 2026 augusztusának végéig befejeznék működésüket. A jogutód minden esetben a Magyar Állam lenne.
A minisztérium szerint már a törvény elfogadásával életbe lépnének azok az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok, amelyeket az Európai Bizottság több alkalommal is hiányolt a magyar rendszerből. A közlemény szerint a jelenlegi kuratóriumok helyére nyilvános pályázat útján kerülhetnek új vezetők, miközben több, korábban az alapítványokhoz telepített döntési jogkör visszakerülne az egyetemekhez.
A tervezet alapján ismét nagyobb szerepet kapnának az egyetemi szenátusok. Az intézmények saját hatáskörben dönthetnének többek között:
A minisztérium szerint a változtatások célja az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság megerősítése, valamint az, hogy a felsőoktatási intézmények nagyobb önállósággal működhessenek.
A jövőben egységes szabályok vonatkoznának a hallgatói képviseletre és az egyetemi közösségek részvételére is a döntéshozatalban. Ahol a jelenlegi szenátusi összetétel nem felel meg ezeknek az előírásoknak, ott új választásokat kellene tartani.
Az OGYM szerint a következő időszakban egyeztetések kezdődnek az egyetemek vezetőivel, hallgatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és más felsőoktatási szereplőkkel annak érdekében, hogy közösen alakítsák ki a magyar felsőoktatás jövőbeli működési modelljét.
Bár a kormány szerint a mostani törvényjavaslat teljesíti az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott feltételeket, az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való teljes körű visszacsatlakozásról végső soron az Európai Bizottságnak kell döntést hoznia. Ursula von der Leyen a Magyar Péterrel folytatott egyeztetést követően arról beszélt, hogy a korábban kizárt magyar egyetemek hallgatói már a 2026/2027-es tanévtől ismét részt vehetnek az Erasmus-programban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van. Kedd este benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország – írja a 444. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható a törvénynek az indoklásában.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
