A minisztérium az oktatás több területén is kíváncsi arra, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra.
Lannert Judit csütörtökön arról tájékoztatott a közösségi oldalán, hogy a szakpolitikai munkával párhuzamosan zajlik a társadalmi párbeszéd is.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter korábban bejelentette, hogy év végére elkészül a magyar oktatás stratégiája, és új Nemzeti alaptantervet dolgoznak ki, az átalakításba bevonják a diákokat, az oktatásban dolgozókat, szülői szervezeteket, illetve a szakmai érdekképviseletet is.
Az oktatás jövőjét nem az érintettek feje fölött, hanem velük együtt szeretnénk alakítani. Ezért kérdezünk, hallgatunk meg különböző nézőpontokat, és visszük tovább a tapasztalatokat a szakmai munkába és a döntés-előkészítésbe
– írta Lannert Judit.
A minisztérium már korábban megkezdte az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását, ezzel kapcsolatban most a bölcsődék, óvodák és szakszolgálatok munkatársait kérdezték kérdőívben a tapasztalataikról, míg az óvodapedagógusokkal és a szülőkkel személyes workshopon konzultáltak.
Lannert tájékoztatott: útjára indítják az országos pedagógus-kérdőívüket, amelyben arra kíváncsiak, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra – ígéret szerint a beérkező válaszokra építik majd a következő regionális szakmai fórumok témáit is. A szakképzési stratégia átalakításának részeként létrehoztak egy 13 állomásos Szakképzési Párbeszédet, a felsőoktatásban pedig minden oktatónak, hallgatónak és támogató szakembernek megküldtek egy kérdőívet, amely többek között az intézményi autonómiára, a képzések minőségére, az oktatói életpályára, a finanszírozásra, a digitalizációra és a hallgatói szolgáltatásokra kérdez rá. A felmérésre néhány nap alatt 10 ezer válasz érkezett.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter közölte, mindeközben zajlik a Gyermekek és diákok hangja projektnap. Eddig 345 intézményből érkeztek hozzájuk alkotások a diákoktól arról, milyen számukra a jó óvoda és iskola, mire jó a tanulás, hogyan szeretnének tanulni, mozogni, pihenni és közösségben lenni.
Az oktatási miniszter szerint a gyerekek digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
