A minisztérium az oktatás több területén is kíváncsi arra, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra.
Lannert Judit csütörtökön arról tájékoztatott a közösségi oldalán, hogy a szakpolitikai munkával párhuzamosan zajlik a társadalmi párbeszéd is.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter korábban bejelentette, hogy év végére elkészül a magyar oktatás stratégiája, és új Nemzeti alaptantervet dolgoznak ki, az átalakításba bevonják a diákokat, az oktatásban dolgozókat, szülői szervezeteket, illetve a szakmai érdekképviseletet is.
Az oktatás jövőjét nem az érintettek feje fölött, hanem velük együtt szeretnénk alakítani. Ezért kérdezünk, hallgatunk meg különböző nézőpontokat, és visszük tovább a tapasztalatokat a szakmai munkába és a döntés-előkészítésbe
– írta Lannert Judit.
A minisztérium már korábban megkezdte az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását, ezzel kapcsolatban most a bölcsődék, óvodák és szakszolgálatok munkatársait kérdezték kérdőívben a tapasztalataikról, míg az óvodapedagógusokkal és a szülőkkel személyes workshopon konzultáltak.
Lannert tájékoztatott: útjára indítják az országos pedagógus-kérdőívüket, amelyben arra kíváncsiak, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra – ígéret szerint a beérkező válaszokra építik majd a következő regionális szakmai fórumok témáit is. A szakképzési stratégia átalakításának részeként létrehoztak egy 13 állomásos Szakképzési Párbeszédet, a felsőoktatásban pedig minden oktatónak, hallgatónak és támogató szakembernek megküldtek egy kérdőívet, amely többek között az intézményi autonómiára, a képzések minőségére, az oktatói életpályára, a finanszírozásra, a digitalizációra és a hallgatói szolgáltatásokra kérdez rá. A felmérésre néhány nap alatt 10 ezer válasz érkezett.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter közölte, mindeközben zajlik a Gyermekek és diákok hangja projektnap. Eddig 345 intézményből érkeztek hozzájuk alkotások a diákoktól arról, milyen számukra a jó óvoda és iskola, mire jó a tanulás, hogyan szeretnének tanulni, mozogni, pihenni és közösségben lenni.
Az oktatási miniszter szerint a gyerekek digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
