Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Különleges élmény volt vezetőként végigkísérni, ahogyan egy kicsi, családias budapesti kezdeményezésből fokozatosan egy egész Kárpát-medencét átölelő, mára több mint nyolcezer fiatalnak fejlődést biztosító, nemzetközileg is jegyzett tehetséggondozó műhely épült az MCC-ből
– írta a hallgatóknak küldött búcsúlevelében Szalai Zoltán a HVG beszámolója szerint, amit a Kontroll információi is megerősítenek.
A főigazgató azt is egyértelművé tette, hogy a távozásáról nem ő döntött. Mint írta, munkája „az intézmény új vezetőinek döntése értelmében” szűnt meg. Szalai hozzátette: szívből drukkol azért, hogy „a műhely minden pedagógiai, közösségépítő és tehetségtámogató értéke változatlanul megmaradjon”.
A személyi változás előzménye, hogy augusztus 31-ével lezárult a felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása. Ezek közé tartozott a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány is.
A Miniszterelnökség korábbi tájékoztatása szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon került vissza közvetlen állami ellenőrzés alá.
Az érintett alapítványoknak lehetőségük lett volna arra, hogy más jogi formában folytassák működésüket, a Fővárosi Törvényszékhez azonban nem érkezett ilyen változásbejegyzési kérelem. Emiatt az alapítványok – köztük az MCC-t fenntartó szervezet – jogutód nélkül megszűntek.
Szalai Zoltán hosszú éveken keresztül meghatározó szerepet töltött be a Mathias Corvinus Collegium vezetésében. Az intézmény másik meghatározó vezetője, Orbán Balázs korábban az MCC-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke volt, erről a tisztségéről azonban már júliusban lemondott.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
