ELTE jogi kar: a panaszok miatt a diákok másik záróvizsga-bizottságnál is utóvizsgázhatnak

A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.

Megfélemlítés, sírás, megaláztatás, azonnali megbuktatás – korábban írtunk arról, hogy az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján évek óta vannak problémák. A végzős diákok idén kérdőívben mérték fel a panaszok mértékét, és arra jutottak, hogy ezek főként két oktatóhoz köthetők.

Az ügyben június 9-én egyeztetett a dékán, dr. Somssisch Réka az ÁJK Hallgatói Önkormányzatával (HÖK), aminek az eredménye az lett, hogy

az érintett hallgatók számára biztosításra kerül annak lehetősége, hogy utóvizsgájukat másik záróvizsga-bizottság előtt tehessék le.

Ezt Nagy Anna Dorottya, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) elnöke tudatta az Eduline-nal. Jelezte azonban, hogy ő maga nem volt ott a tárgyaláson. Az EHÖK egy állásfoglalást is megfogalmazott a Facebook-oldalán, amelyben a magyar felsőoktatás hallgatóközpontú megújításának három lépését javasolják:

  1. A hallgatói és doktoranduszi önkormányzatok jogköreit vizsgálják felül és erősítsék meg annak érdekében, hogy a hallgatói visszajelzések ne csupán meghallgatásra kerüljenek, hanem érdemi következményekkel is járjanak.
  2. A HÖK és a DÖK koordinációjával készüljön átfogó problématérkép az oktatási rendszerről, a hallgatói szolgáltatásokról és a tanulmányi folyamatokról, hogy „a felsőoktatás jövőjéről és finanszírozásáról szóló döntések során a hallgatók ne megfigyelői, hanem résztvevői legyenek a folyamatoknak”.
  3. Végül javasolják azt is, hogy

    az intézmények tegyenek konkrét vállalásokat a hallgatói problémák kezelésére és megoldására a jövőbeli finanszírozási és fejlesztési megállapodások során.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalók a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, plusz három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal – ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Nyitókép: Shutterstock

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.