ELTE jogi kar: a panaszok miatt a diákok másik záróvizsga-bizottságnál is utóvizsgázhatnak

A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.

Megfélemlítés, sírás, megaláztatás, azonnali megbuktatás – korábban írtunk arról, hogy az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján évek óta vannak problémák. A végzős diákok idén kérdőívben mérték fel a panaszok mértékét, és arra jutottak, hogy ezek főként két oktatóhoz köthetők.

Az ügyben június 9-én egyeztetett a dékán, dr. Somssisch Réka az ÁJK Hallgatói Önkormányzatával (HÖK), aminek az eredménye az lett, hogy

az érintett hallgatók számára biztosításra kerül annak lehetősége, hogy utóvizsgájukat másik záróvizsga-bizottság előtt tehessék le.

Ezt Nagy Anna Dorottya, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) elnöke tudatta az Eduline-nal. Jelezte azonban, hogy ő maga nem volt ott a tárgyaláson. Az EHÖK egy állásfoglalást is megfogalmazott a Facebook-oldalán, amelyben a magyar felsőoktatás hallgatóközpontú megújításának három lépését javasolják:

  1. A hallgatói és doktoranduszi önkormányzatok jogköreit vizsgálják felül és erősítsék meg annak érdekében, hogy a hallgatói visszajelzések ne csupán meghallgatásra kerüljenek, hanem érdemi következményekkel is járjanak.
  2. A HÖK és a DÖK koordinációjával készüljön átfogó problématérkép az oktatási rendszerről, a hallgatói szolgáltatásokról és a tanulmányi folyamatokról, hogy „a felsőoktatás jövőjéről és finanszírozásáról szóló döntések során a hallgatók ne megfigyelői, hanem résztvevői legyenek a folyamatoknak”.
  3. Végül javasolják azt is, hogy

    az intézmények tegyenek konkrét vállalásokat a hallgatói problémák kezelésére és megoldására a jövőbeli finanszírozási és fejlesztési megállapodások során.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalók a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, plusz három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal – ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Nyitókép: Shutterstock

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.