A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Online vagy személyes diplomavédés vár a végzős hallgatókra? Kik kaphatják meg nyelvvizsga nélkül az oklevelüket, és mi lesz a diplomaosztókkal? Megnéztük, miben érint titeket a továbbiakban a koronavírus.
A vidéki felsőoktatási intézmények jó része egyelőre fenntartja a koronavírus-járvány miatt elrendelt távolléti oktatást, de vizsgálják a könnyítés lehetőségeit az oktatásban és a vizsgáztatásban is.
Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.
Több magyar egyetemen hagyomány a sikeres záróvizsgát szökőkútba ugrással ünnepelni. Ez a különös szokás jelen van többek között a miskolci, a szegedi és a debreceni egyetemen is.
Pótzáróvizsga-időszak zajlik az ország több egyetemén augusztus 27-31 között. Azokat, akiket érint a szeptember 1-ei haladék, még szerezhetnek diplomát.
Lejárt a határidő, azoknak, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát. Az államtitkárság egy "nagytakarítás" keretében kisöpri azokat a hallgatókat, akik valójában már feladták tanulmányaikat, de erről nem nyilatkoztak.
Még mindig óriási akadályt jelent a nyelvvizsga megszerzése az egyetemistáknak. Csak júniusig közel százezer olyan képzésről számolt be az Oktatási Hivatal, amelyeknél a hallgatók nem kaphattak oklevelet, hiába tettek sikeres záróvizsgát.
Az államtitkárság egy "nagytakarítás" keretében kisöpri azokat a hallgatókat, akik valójában már feladták tanulmányaikat, de erről nem nyilatkoztak. A döntés több tízezer egykori hallgatót érinthet, de közülük nem mindenki fog oklevelet szerezni az új határidőig, 2018-ig.
Az egyetemi, főiskolai záróvizsgákat júniusban tartják. Milyen részekből áll össze a jegy, amit végül beírnak a diplomátokba és meddig mehettek záróvizsgázni az abszolutórium után?
„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
Le lehet leplezni a plagizáló, bérírókat foglalkoztató és a "használt" szakdolgozatokat vásároló végzős egyetemistákat és főiskolásokat? Egyáltalán indokolt-e elvárni, hogy a bolognai képzés hároméves alapszakjának elvégzése után egy negyven-ötvenoldalas tudományos munkát mutassanak be a hallgatók? Németországban börtönbüntetést kaptak a bérírók, de vajon itthon működne ez a rendszer? Erről a témáról tartottak vitafórumot a a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
Míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben első a tanulás, és csak második a testnevelés, ez az Egyesült Államok számos iskolájában megfordult. Ott ugyanis az egyetemi sport kőkemény üzlet.