Meddig mehettek záróvizsgázni?

Az egyetemi, főiskolai záróvizsgákat júniusban tartják. Milyen részekből áll össze a jegy, amit végül beírnak a diplomátokba és meddig mehettek záróvizsgázni az abszolutórium után?

  • Eduline
Túry Gergely
A diplomában szereplő jegy a szakdolgozatra és a záróvizsgára kapott jegyből áll össze. A záróvizsgán egy bizottság előtt kell megvédenetek a diplomamunkátokat, majd a képzéstől függően írásbeli, szóbeli vagy akár gyakorlati vizsgán kell részt vennetek – a tételsort előre kiadják, azon címek közül kell majd húznotok.

Záróvizsgázni csak akkor mehettek, ha a tantervben előírt összes kreditet megszereztétek és megkaptátok az abszolutóriumot, azaz a végbizonyítványt. Ezután öt éven belül tehetitek le a záróvizsgát, két évig feltételek nélkül, utána a tanulmányi és a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.