Megújulást ígér a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke, szorosabb kapcsolatot alakítana ki a tanárokkal
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A szakszervezet október 5-én fordult az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz, hogy megtudja, a Nemzeti Pedagógus Kar a megalakulása óta évente mekkora összegű állami támogatásban részesült. Miután nem érkezett válasz, november 5-én ismételten megkeresték a tárcát, amely végül november 10-én küldte meg az adatokat.
A minisztérium válasza szerint 2013-ról és 2014-ről nem áll rendelkezésre adat, 2015-től azonban minden évre megadták a támogatások összegét.
Az adatokból kiderül, hogy míg 2015-ben 35,9 millió forint támogatást kapott az NPK, addig 2026-ban már 150 millió forintot. Ez több mint négyszeres növekedést jelent. Az összeg ugyanakkor nem minden évben emelkedett: 2021-ben és 2022-ben például egyaránt 98 millió forintot kapott a szervezet, 2023-ban pedig 87,5 millió forintra csökkent a támogatása. Ezt követően ismét jelentős növekedés következett, 2024-ben már 127,6 millió, 2025-ben pedig közel 146,9 millió forintot biztosítottak a karnak.
Az adatigénylés eredményéről Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Heti TV-ben beszélt és hangsúlyozta a szakszervezet álláspontját, miszerint a Nemzeti Pedagógus Karnak „már meg kellett volna szűnnie.”
A kar működését egyébként a megalakulása óta kritikák kísérik. A köztestület 2013-ban jött létre, működése pedig 2014-ben indult el. Az állami köznevelési intézmények érintett pedagógusai automatikusan a tagjaivá váltak. A PDSZ korábban többször kifogásolta a kötelező tagságot, és azt is, hogy a kar szerintük nem képviseli megfelelően a pedagógusok érdekeit.
Október elején lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről Horváth Péter, aki a szervezet megalakulása óta vezette a kart. Döntését intézményvezetői és egyéb feladataival, valamint családi okokkal indokolta. A szervezet vezetését átmenetileg Rázsi Botond Miklós alelnök, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium igazgatója vette át.
A megbízott elnök korábban a szervezet megújításáról beszélt. Mint az Eduline megírta, Rázsi Botond Miklós szerint az NPK eddigi működésével alapvetően nem volt probléma, ugyanakkor a pedagógusokkal való kommunikáción javítani kell. Azt szeretné, hogy a kar szorosabb kapcsolatot alakítson ki a tanárokkal, és a pedagógusoknak nagyobb beleszólásuk legyen a szervezet működésébe. Bár korábban arról volt szó, hogy az új elnököt novemberben választják meg, Rázsi Botond Miklós később már arról beszélt, hogy a tisztújítás akár a következő évre is átcsúszhat.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.