Lemondott Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke – közölte a szervezet. A tájékoztatás szerint Horváth Péter 2026. október 4-én mondott le az elnöki tisztségről. Döntését intézményvezetői és egyéb feladataival, valamint családi okokkal indokolta.
Az új elnök megválasztásáig Rázsi Botond Miklós alelnök látja el az elnöki feladatokat.
A Nemzeti Pedagógus Kar közleménye szerint a szervezet új elnökét az Országos Küldöttgyűlés előreláthatólag 2026 novemberében választja meg.
Mi az a Nemzeti Pedagógus Kar?
A Nemzeti Pedagógus Kar a köznevelésben dolgozó pedagógusok szakmai köztestülete. Nem szakszervezet, a tagság nem önkéntes belépéshez kötött, az érintett pedagógusok automatikusan a szervezet tagjaivá válnak.
A kar többek között véleményezheti a köznevelést és a pedagógusképzést érintő jogszabályokat, javaslatokat fogalmazhat meg, valamint szakmai kérdésekben egyeztető partnerként vehet részt az oktatáspolitikai döntések előkészítésében.
Az NPK létrehozását és szerepét ugyanakkor kezdettől fogva kritikák kísérik. Már a szervezet megalakulásakor több pedagógus-szakszervezet és szakmai szervezet kifogásolta az automatikus tagságot, valamint azt, hogy a kar olyan feladatokat is elláthat, amelyek szerintük korábban az alulról szerveződő érdekképviseletekhez tartoztak.
A szervezet jövője 2026-ban ismét napirendre került. Horváth Péter júniusban arról beszélt, hogy az NPK nem alulról szerveződő civil kezdeményezésként jött létre, ugyanakkor szerinte továbbra is szükség van egy országos szakmai testületre, amelynek véleményét kikérhetik az oktatást érintő döntések előtt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezzel szemben többször is élesen bírálta a kart. A PDSZ szerint az automatikus tagság nem jelent valódi felhatalmazást, a szervezet pedig nem tekinthető a pedagógusok valódi érdekképviseletének. A szakszervezet korábban az NPK megszüntetését is sürgette.
A Nemzeti Pedagógus Kar évente 120 millió forintos állami támogatásból működik. Ebből többek között jogsegélyszolgálatot, etikai eljárásokat, konferenciákat és szakmai felméréseket finanszíroznak.
A pedagógusok értékelésében szerinte mindig marad egy emberi tényező, a kérdés inkább az, hogyan lehet a bizalmat erősíteni az iskolákban. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádióban a teljesítményértékelési rendszer egyik legtöbbet vitatott eleméről, az objektivitás határairól beszélt, és arról is, miért tartja elkerülhetetlennek a szubjektív szempontok jelenlétét a tanári munka megítélésében.
