Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
Lemondott Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke – közölte a szervezet. A tájékoztatás szerint Horváth Péter 2026. október 4-én mondott le az elnöki tisztségről. Döntését intézményvezetői és egyéb feladataival, valamint családi okokkal indokolta.
Az új elnök megválasztásáig Rázsi Botond Miklós alelnök látja el az elnöki feladatokat. A Nemzeti Pedagógus Kar közleménye szerint a szervezet új elnökét az Országos Küldöttgyűlés előreláthatólag 2026 novemberében választja meg.
A Nemzeti Pedagógus Kar a köznevelésben dolgozó pedagógusok szakmai köztestülete. Nem szakszervezet, a tagság nem önkéntes belépéshez kötött, az érintett pedagógusok automatikusan a szervezet tagjaivá válnak.
A kar többek között véleményezheti a köznevelést és a pedagógusképzést érintő jogszabályokat, javaslatokat fogalmazhat meg, valamint szakmai kérdésekben egyeztető partnerként vehet részt az oktatáspolitikai döntések előkészítésében.
Az NPK létrehozását és szerepét ugyanakkor kezdettől fogva kritikák kísérik. Már a szervezet megalakulásakor több pedagógus-szakszervezet és szakmai szervezet kifogásolta az automatikus tagságot, valamint azt, hogy a kar olyan feladatokat is elláthat, amelyek szerintük korábban az alulról szerveződő érdekképviseletekhez tartoztak.
A szervezet jövője 2026-ban ismét napirendre került. Horváth Péter júniusban arról beszélt, hogy az NPK nem alulról szerveződő civil kezdeményezésként jött létre, ugyanakkor szerinte továbbra is szükség van egy országos szakmai testületre, amelynek véleményét kikérhetik az oktatást érintő döntések előtt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezzel szemben többször is élesen bírálta a kart. A PDSZ szerint az automatikus tagság nem jelent valódi felhatalmazást, a szervezet pedig nem tekinthető a pedagógusok valódi érdekképviseletének. A szakszervezet korábban az NPK megszüntetését is sürgette.
A Nemzeti Pedagógus Kar évente 120 millió forintos állami támogatásból működik. Ebből többek között jogsegélyszolgálatot, etikai eljárásokat, konferenciákat és szakmai felméréseket finanszíroznak.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
