A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint a szervezet nem alulról szerveződő civil kezdeményezésként jött létre, ugyanakkor továbbra is szükség lenne egy országos szakmai testületre. Az NPK jövője jelenleg bizonytalan, miközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a szervezet megszüntetését sürgeti.
Horváth Péter a HVG-nek azt mondta, hogy az NPK létrehozása nem a pedagógusok alulról jövő kezdeményezése volt. Ugyanakkor úgy véli, hasznos lenne egy olyan országos szervezet, amely minden térségben jelen van, és amelynek véleményét az oktatást érintő döntések előkészítése során ki lehet kérni.
Az elnök szerint az NPK működésének létjogosultságát mutatja, hogy az általuk készített igazgatói kérdőívre közel kétezren válaszoltak, valamint az online konferenciájukat a nagy érdeklődés miatt három alkalommal is meg kellett ismételni.
Horváth Péter hangsúlyozta, hogy bár a szervezet létrejötte nem civil kezdeményezés volt, a küldöttek és az elnökség megválasztása demokratikus keretek között zajlott. Hozzátette, hogy az NPK a korábbi politikai rendszerhez való kötődése miatt számos támadást kapott, ugyanakkor szakmai munkáját kevés kritika érte.
Az új oktatási miniszter június 15-ig kapott határidőt az NPK átvilágítására. A szervezet ennek érdekében minden szükséges dokumentumot, pénzügyi kimutatást és szakmai beszámolót eljuttatott a minisztériumhoz. Horváth úgy fogalmazott: „várjuk, hogy mi lesz a minisztérium döntése”.
Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy az NPK elnöki posztját Horváth újra megpályázta.
Nem nagy titok, hogy mivel jövőre nyugdíjba megyek, az esetleges új elnökségem nem öt évre fog szólni, hanem maximum egyre. A területi és országos küldöttek választása még április előtt lezajlott, és mivel nem lehetett tudni, hogy mi lesz az új felállás, tisztességből vállaltam még erre az időszakra az elnökséget, hogy az új elnöknek ne kelljen rögtön egy bizonytalan helyzetben kezdeni
– mondta Horváth.
Az NPK-nak minden tanár kötelezően tagja, ezért Lannert Judit korábban úgy fogalmazott, hogy a kötelező tagságot meg fogják szüntetni. Ehhez képest Horváth Péter szerint inkább az „automatikus tagságról” van szó, mivel szerinte ez nem jár külön kötelezettségekkel.
A Nemzeti Pedagógus Kar évente 120 millió forintos állami támogatásból működik. Ebből finanszírozzák többek között a jogsegélyszolgálatot, az etikai eljárásokat, a közösségi szolgáltatásokat, valamint a konferenciákat és szakmai felméréseket.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a PDSZ és az oktatási miniszter egyeztetésén felmerült, hogy az NPK kamaraként működjön tovább, ezt azonban a szakszervezet ellenezte. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a pedagóguskar egy felülről létrehozott, alacsony legitimitású szervezet, amely nem képviselte érdemben a pedagógusok érdekeit.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
Egy volt diákja pedig „főnyereményként” értékelte őt az ELTE számára.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
