A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint a szervezet nem alulról szerveződő civil kezdeményezésként jött létre, ugyanakkor továbbra is szükség lenne egy országos szakmai testületre. Az NPK jövője jelenleg bizonytalan, miközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a szervezet megszüntetését sürgeti.
Horváth Péter a HVG-nek azt mondta, hogy az NPK létrehozása nem a pedagógusok alulról jövő kezdeményezése volt. Ugyanakkor úgy véli, hasznos lenne egy olyan országos szervezet, amely minden térségben jelen van, és amelynek véleményét az oktatást érintő döntések előkészítése során ki lehet kérni.
Az elnök szerint az NPK működésének létjogosultságát mutatja, hogy az általuk készített igazgatói kérdőívre közel kétezren válaszoltak, valamint az online konferenciájukat a nagy érdeklődés miatt három alkalommal is meg kellett ismételni.
Horváth Péter hangsúlyozta, hogy bár a szervezet létrejötte nem civil kezdeményezés volt, a küldöttek és az elnökség megválasztása demokratikus keretek között zajlott. Hozzátette, hogy az NPK a korábbi politikai rendszerhez való kötődése miatt számos támadást kapott, ugyanakkor szakmai munkáját kevés kritika érte.
Az új oktatási miniszter június 15-ig kapott határidőt az NPK átvilágítására. A szervezet ennek érdekében minden szükséges dokumentumot, pénzügyi kimutatást és szakmai beszámolót eljuttatott a minisztériumhoz. Horváth úgy fogalmazott: „várjuk, hogy mi lesz a minisztérium döntése”.
Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy az NPK elnöki posztját Horváth újra megpályázta.
Nem nagy titok, hogy mivel jövőre nyugdíjba megyek, az esetleges új elnökségem nem öt évre fog szólni, hanem maximum egyre. A területi és országos küldöttek választása még április előtt lezajlott, és mivel nem lehetett tudni, hogy mi lesz az új felállás, tisztességből vállaltam még erre az időszakra az elnökséget, hogy az új elnöknek ne kelljen rögtön egy bizonytalan helyzetben kezdeni
– mondta Horváth.
Az NPK-nak minden tanár kötelezően tagja, ezért Lannert Judit korábban úgy fogalmazott, hogy a kötelező tagságot meg fogják szüntetni. Ehhez képest Horváth Péter szerint inkább az „automatikus tagságról” van szó, mivel szerinte ez nem jár külön kötelezettségekkel.
A Nemzeti Pedagógus Kar évente 120 millió forintos állami támogatásból működik. Ebből finanszírozzák többek között a jogsegélyszolgálatot, az etikai eljárásokat, a közösségi szolgáltatásokat, valamint a konferenciákat és szakmai felméréseket.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a PDSZ és az oktatási miniszter egyeztetésén felmerült, hogy az NPK kamaraként működjön tovább, ezt azonban a szakszervezet ellenezte. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a pedagóguskar egy felülről létrehozott, alacsony legitimitású szervezet, amely nem képviselte érdemben a pedagógusok érdekeit.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
