Nemsokára elindul a pedagógusok teljesítményértékelésének tesztüzeme, de elvetették azt az ötletet, hogy a legrosszabbul teljesítő 25 százalék fizetését csökkentik – mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Horváth Péter az Inforádiónak azt mondta, a teljesítményértékelési rendszer próbájára már felkértek különböző típusú és létszámú iskolákat. Szerinte ezt a lépést nem lehet kihagyni, mert a közelmúltban előfordult már, hogy mindenféle próba nélkül vezettek be valamilyen elképzelést, amely aztán egyáltalán nem vált be.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke arról is beszélt, hogy a pedagógusok teljesítménycéljait nem központilag határozzák majd meg, ez az igazgatók és a tanárok közös feladata lesz. Teljesítménycél lehet például az, hogy hány gyerek tud továbbtanulni, hánynak sikerül a nyelvvizsgája, de cél lehet például egy magyarszakos tanárnak az is, hogy elviszi az osztályát színházba.
Horváth Péter szerint komoly elmozdulás, hogy a teljesítményértékeléskor legjobb minősítést szerző 25 százalék mindenképpen kap valamilyen többletjuttatást, de azok is kaphatnak jutalmat, akik legalább 70 százalékos teljesítményt érnek el. Azt, hogy ez a jutalom mekkora lesz, az intézmény vezetése döntheti el.
Hozzátette: korábban volt olyan terv, hogy a leggyengébben teljesítő 25 százaléknak elvonnának a fizetéséből, de ez az elgondolás olyan sok kritikát kapott, hogy elvetették. Azt mondta, kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen, ha viszont az intézmény vezetője – valamilyen oknál fogva – úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége. De ez nem kötelezettség – tette hozzá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
