Nem csökkentenék a teljesítményértékelésen rosszul teljesítő tanárok fizetését

Nemsokára elindul a pedagógusok teljesítményértékelésének tesztüzeme, de elvetették azt az ötletet, hogy a legrosszabbul teljesítő 25 százalék fizetését csökkentik – mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

  • Eduline

Horváth Péter az Inforádiónak azt mondta, a teljesítményértékelési rendszer próbájára már felkértek különböző típusú és létszámú iskolákat. Szerinte ezt a lépést nem lehet kihagyni, mert a közelmúltban előfordult már, hogy mindenféle próba nélkül vezettek be valamilyen elképzelést, amely aztán egyáltalán nem vált be.

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke arról is beszélt, hogy a pedagógusok teljesítménycéljait nem központilag határozzák majd meg, ez az igazgatók és a tanárok közös feladata lesz. Teljesítménycél lehet például az, hogy hány gyerek tud továbbtanulni, hánynak sikerül a nyelvvizsgája, de cél lehet például egy magyarszakos tanárnak az is, hogy elviszi az osztályát színházba.

Horváth Péter szerint komoly elmozdulás, hogy a teljesítményértékeléskor legjobb minősítést szerző 25 százalék mindenképpen kap valamilyen többletjuttatást, de azok is kaphatnak jutalmat, akik legalább 70 százalékos teljesítményt érnek el. Azt, hogy ez a jutalom mekkora lesz, az intézmény vezetése döntheti el.

Hozzátette: korábban volt olyan terv, hogy a leggyengébben teljesítő 25 százaléknak elvonnának a fizetéséből, de ez az elgondolás olyan sok kritikát kapott, hogy elvetették. Azt mondta, kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen, ha viszont az intézmény vezetője – valamilyen oknál fogva – úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége. De ez nem kötelezettség – tette hozzá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.