Hankó Balázs mellett a volt felsőoktatásért és szakképzésért felelős államtitkárt is őrizetbe vették
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
Sajtóinformációk alapján Varga-Bajusz Veronikát Hankó Balázzsal együtt vették őrizetbe szeptember 28-án, és gyanúsítottként hallgatják ki. Varga-Bajusz 2020-tól főigazgatóként vezette a Tempus Közalapítványt, ahol a nemzetközi oktatási mobilitási programokért – mint például az Erasmus+ és a Stipendium Hungaricum – felelt.
A modellváltás nagykövete
2023 februárjától a Kulturális és Innovációs Minisztériumban felsőoktatásért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott. 2024 júliusában kinevezték a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkárnak. Többször is megszólalt ebben az időszakban azzal kapcsolatban, hogy mennyire sikeresek a modellváltott egyetemek.
A modellváltás versenyképességi fordulatot jelent az egyetemek számára
Varga-Bajusz kiemelte, hogy a modellváltás miatt az intézmények államháztartási akadályokkal nem szembesülnek, magánjogi szerződéses alapokra helyezték forrásokhoz jutásukat, ami egyben teljesítményfinanszírozást is jelent.
Ezek az egyetemek a hallgatóknak jobb szolgáltatásokat tudnak nyújtani, a vidéki intézmények pedig a gazdasági szereplőkkel kötött megállapodásaik révén térségük fejlődésének motorjai lehetnek, miközben a hallgatókat a gyors munkához jutásban is segítik
– jegyezte meg.
Persze ez nem minden esetben valósult meg. Például a győri Széchenyi Egyetemen hiába volt modellváltás, a fizetéseken nem látszott. (A témával részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)
Varga-Bajusz szintén ezen a kerekasztal-beszélgetésen jegyezte meg, hogy az egyetemek nemzetközi szerepvállalása javult, tudományos teljesítményük harminc százalékkal erősödött, amely szerinte a modellváltásból fakadó rugalmasság miatt alakult így. Az egykori államtitkár pedig azt is hozzátette, hogy a modellváltást egyetlen esetben sem az addigi fenntartó, az állam kezdeményezte, hanem mindig az intézmények szorgalmazták azt.
Hiába jobb a Pannónia, de azért küzdeni kell az Erasmusért
Miután a modellváltó egyetemeket kizárták az Erasmusból és a Horizont-programból, Varga-Bajusz államtitkársága alatt dolgozták ki és indították el a Pannónia Ösztöndíjprogramot, valamint a HU-rizont programot, amelyek biztosítják a hallgatók és kutatók nemzetközi mobilitását és kutatási együttműködéseit.
Hogy ez mégsem működött annyira jól, az is mutatta, hogy a Pannónia Program keretében tervezett 8 ezer képest 2024 augusztusában több mint 200, szeptemberben pedig több mint 500 magyar egyetemi hallgató kelt útra.
Hogy a Pannónia Program nem volt egy súlycsoportban az Erasmusszal az is bizonyította, hogy Hankó Balázs 2024 őszén azt nyilatkozta; 2024 nem telhet el úgy, hogy nem találnak megoldást az Erasmusszal kapcsolatos problémákra. Ehhez képest Varga-Bajusz később azt mondta, hogy
A Pannónia fényévekkel jobb, mint az Erasmus
Mindezt úgy, hogy mindenképpen szerette volna a Hankó-féle minisztérium, hogy a kekvás egyetemek is visszakerüljenek a programba. Ezt bizonyítja az is, hogy Varga-Bajusz államtitkársága alatt 2024 őszén nyújtották be azt a törvényjavaslatot, melyben többek között kekvás egyetemek kuratóriumi tagjainak összeférhetetlenségét szabályozták. (Ez volt az egyik feltétel, melyet az Európai Bizottság szerint Magyarországnak teljesítenie kellett ahhoz, hogy visszakerüljön a programba.)
Varga-Bajusz Veronika minden lehetőséget megragadott, hogy a Pannóniát népszerűsítse. Az Állatorvostudományi Egyetem 2026-os diplomaosztóján mondta azt, hogy „kicsinyes politikai bosszúállás” miatt nem mehettek a diákok Erasmus-ösztöndíjjal külföldre, és ezért estek el a kutatók a Horizont-program lehetőségeitől is. Hozzátette: ezek helyett elindult a magyar Pannónia Ösztöndíjprogram. A beszéd ezen pontján elszakadt a cérna a végzős hallgatóknál. A nevetés és a fújolás az államtitkár mikrofonján keresztül is jól hallható volt (a felvételen 2:02:10 és 2:02:58 között).
