Egyelőre nem túl népszerű a Pannónia Program a hallgatók körében

Augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni a Pannónia Program keretében.

Idén augusztusban több mint 200, szeptemberben pedig több mint 500 magyar egyetemi hallgató kelt útra a Pannónia Programban, hogy nemzetközi tapasztalatokra, ismeretekre tegyenek szert - közölte a Tempus Közalapítvány a Népszava kérdésére.

Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban azt várta, hogy a Pannónia programban idén már 8 ezer diák vesz részt, ehhez képest az eddig a cél 10 százalékát sem sikerült elérni.

A Tempus Közalapítvány a portálnak küldött válaszából kiderült, hogy a Pannónia program keretében már több mint négyezer egyetemközi együttműködés jött létre a hazai modellváltó egyetemek és külföldi intézmények között.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a modellváltó egyetemeken megszűnt az Erasmus.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.

Bár tavaly februárban az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így ebben a félévben már nincsenek magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.

Erasmus helyett a modellváltó egyetemeken tanuló hallgatók számára a kormány létrehozta a Pannónia Programot. Bár a hallgatók akár havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjakat is kaphatnak, és a program leírása szerint a világ bármelyik egyetemére eljuthatnak.

A helyzetet nehezíti, hogy eddig úgy tűnik, a program még mindig kevesebb lehetőséget kínál, mint az Erasmus, mivel egyelőre nem mindegyik külföldi egyetemmel sikerült megegyezniük a modellváltó intézményeknek.

Hogy a Pannónia Program nincsen egy súlycsoportban az Erasmussal az is bizonyítja, hogy Hankó Balázs Kulturális és Innovációs Miniszter a napokban azt nyilatkozta; az idei év nem telhet el úgy, hogy nem találnak megoldást az Erasmussal kapcsolatos problémákra.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.