Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Népszava írta meg hétfőn, hogy a „modellváltó” egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus” csereprogramból és a Horizont kutatási keretprogramból. Magyarországon összesen huszonegy egyetem váltott fenntartót 2019 óta, ezeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok működtetik – amelyek kuratóriumaiban azonban vezető politikusok, miniszterek is ülnek.
Utánanéztünk, pontosan hány magyar hallgató utazott ki az elmúlt években Erasmusszal – az adatok szerint 2019-ig folyamatosan emelkedett a számuk, a járvány előtti utolsó évben Magyarországról több mint 20 ezren utaztak ki az ösztöndíjprogram segítségével. Bár az Erasmust jellemzően az egyetemisták programjaként szokták emlegetni, valójában közoktatási, szakképzési, felnőttképzési intézmények is részt vesznek benne.
Az Erasmus itthoni koordinálásáért felelős Tempus Közalapítvány infografikája szerint 2019-ben ötven felsőoktatási intézményből 8033-an utaztak külföldre, körülbelül 4800 hallgató használta ki az ösztöndíj-lehetőséget – a legtöbben Németországot, Spanyolországot és Olaszországot választották.
A legtöbb hallgatót egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem küldte ki (amely továbbra is állami fenntartású, így az Európai Bizottság döntése nem érinti), a második és a harmadik helyen viszont a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem állt – amelyek viszont jó ideje alapítványi formában működnek.
